Feszültség is lehet belőle
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics szakértői úgy ítélik meg, hogy a Morgan Stanley amerikai nagybank által – a Macron és az economics szavak összevonásából – Macronomics névre keresztelt program képes lehet rövid és hosszú távon is növelni a gazdasági dinamizmust és a francia export versenyképességét.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Mindazonáltal megvalósításuk esetén a már amúgy is mélyen megosztott országban további feszültségeket kelthetnek Macron programjának a vállalatokat érintő főbb pontjai, kezdve a munkaidő szabályozásától a közkiadások szűkítéséig.
Franciaországban heti 35 óra a munkaidő törvényben rögzített mértéke, de a valóságban gyakran többet dolgoznak a munkavállalók. Emmanuel Macron meg akarja tartani ezt a törvényi szabályozást, de lehetővé tenné, hogy a munkaadók és a szakszervezetek tárgyalások útján döntsenek a munkaidő kiigazításáról.
Küzdeni fog a munkanélküliség ellen
A magas, 9,7 százalékos munkanélküliség elleni küzdelem jegyében Macron azt tervezi, hogy emelik az oktatás és a szakmai képzés színvonalát, vállalva például, hogy kiképeznek „egymillió fiatalt és egymillió tanulatlan vagy kevéssé felkészült munkanélkülit”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az új elnök el akarja törölni az alacsony béreket sújtó adók egy részét, a vállalatoknak nyújtott bizonyos állami támogatásokat az adóteher enyhítésével váltaná fel, vagy a vállalati nyereségre kivetett adót 33,3 százalékról 25 százalékra, az európai átlagszintre csökkentené.
Emögött az az elképzelés húzódik, hogy a vállalatok az így felszabaduló forrásokat beruházásaik és a foglalkoztatottság növelésére fordíthatnák, nem pedig további osztalékok kifizetésére. Macron azt tervezi, hogy a következő öt év alatt 120 ezer közalkalmazotti állást szüntetnek meg, ami 60 milliárd eurós megtakarítást eredményezne.
Csökkentik a közkiadásokat
Az állami kiadások 2015-ben Franciaország hazai össztermékének (GDP) 57 százalékát vitték el, ami nagyjából a finnországi szintnek felel meg, de jóval magasabb mint például az Egyesült Államokban (37,7 százalék), Nagy-Britanniában (42,8 százalék) vagy Németországban (44 százalék) volt.
A terv az, hogy 2022-re 3 százalékponttal csökkentik a közkiadások szintjét a 2016-ban mért 55 százalékról. Az új államfő az államháztartási hiányt a GDP 1 százalékára faragná le ötéves mandátumának végére a tavalyi 3,4 százalékról, míg az államadósság mértékét 96 százalékról 93,2 százalékra csökkentené.
A következő öt évben – hitelek révén – 50 milliárd eurót pumpálnának állami beruházásokba, a legkülönbözőbb szektorokba, kezdve a zöld gazdaságba való átmenettől, az oktatáson és a mezőgazdaságon keresztül a közlekedésig.
Nem csúszik bele az ördögi körbe
Emmanuel Macron tavaly hozta létre a magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Indulás!) nevű politikai mozgalmát, amely a történelmi mélységben álló kamatokra hivatkozva támogatja az állam hitelfelvételét.
„Az állam a gazdasági növekedési ütemnél jóval alacsonyabb kamattal tud hitelt felvenni… ami azt jelenti, hogy nem fenyeget az eladósodottság ördögi körébe való belecsúszás” – olvasható az egyik gazdasági és költségvetési dokumentumban.
Mindazonáltal ez a feltevés bizonytalan alapokra épül, mivel a kamatok emelkedni fognak Európában abban a mértékben, ahogy az Európai Központi Bank szigorítani fogja mostani rendkívül laza monetáris politikáját – jegyezte meg az AFP hírügynökség háttéranyagában.
