Kapcsolatok leállítása
Csoma Mózest azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elrendelte egy sor gazdasági, tudományos és technikai kapcsolat leállítását Észak-Koreával szemben.
Az elnök rendelete az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Észak-Korea elleni gazdasági korlátozó intézkedésekről szóló határozatához kapcsolódik.
A határozatot a Biztonsági Tanács 2016. november 30-án fogadta el a Phenjan által 2016. szeptember 9-én végrehajtott ötödik kísérleti atomrobbantás után, a döntés megtiltja a szén, vas és vasérc importját Észak-Koreából, de nem vonatkozik a létfontosságú élelmiszerek szállítására.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Jót tesznek a szankciók?
A tanszékvezető elmondta: a gazdasági büntetőintézkedések kontraproduktívak az észak-koreai rezsimmel szemben. Az észak-koreai diktatúrának a szankciók mindig jót tesznek, a szankció legitimációs alap a diktatúrában – tette hozzá.
A szakértő közölte, mikor a 2000-es évek elején komoly gazdasági együttműködése volt a phenjani rezsimnek Dél-Koreával – érkeztek a segélyszállítmányok, dél-koreai cégek települtek a sziget északi részére -, akkor a rezsim nem tudta mivel megmagyarázni ezt a saját lakosságának, és ebben az időszakban csorbult a rezsim legitimitása.
Az orosz elnök rendeletével kapcsolatban Csoma Mózes kifejtette: tulajdonképpen az ENSZ BT-ben Oroszország által is megszavazott büntetőintézkedések ratifikációjára került sor.
Hozzátette: Oroszország nemcsak megszavazta a szankciókat, de Oroszország és Dél-Korea között olyan szintű kiterjedt kapcsolatrendszer van, ami miatt Oroszországnak mindenképpen állást kell foglalnia az észak-koreai erődemonstrációkkal kapcsolatban.
