Pozitívan tekintenek a jövőbe
A vállalatvezetők 57 százaléka úgy véli, hogy a globális gazdaság növekedési üteme gyorsulni fog a következő 12 hónapban. Ez majdnem kétszerese a tavalyi szintnek (29 százalék), és a legjelentősebb növekedés 2012 óta, amióta PwC felméri a globális gazdasági növekedés kilátásaira vonatkozó véleményeket.
Az Egyesült Államokban az elnökválasztást övező bizonytalanság időszakát követően több mint duplájára nőtt a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus (2017: 24 százalék, 2018: 59 százalék). Brazíliában is jelentősen (38 százalékponttal 80 százalékra) nőtt azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik a globális gazdasági növekedés ütemének gyorsulására számítanak.
A világgazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus tavaly óta több mint kétszeresére nőtt még az olyan kevésbé derűlátó országokban is, mint Japán (2018: 38 százalék, szemben a 2017-es 11 százalékkal) vagy az Egyesült Királyság (2018: 36 százalék, szemben a 2017-es 17 százalékkal).
„A magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban nagyon bizakodó vagyok. A világgazdaság alakulásáról azt gondolom, hogy általában befolyásoló tényező lesz az USA és Kína. Ahogy azonban a világ vezérigazgatóinak optimizmusa is tükrözi, alapvetően sokkal nyugalmasabb év elé nézünk, a kínai gazdaság jól teljesít és az eurózóna körüli kedélyek is elcsitultak” – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
„Itthon választási év van, ezért is izgalmas, hogyan vélekednek az általunk megkérdezett magyarországi vezérigazgatók a saját növekedési lehetőségeikről, illetve a gazdasági környezetről. A most Davosban bemutatott nemzetközi eredményeket követően, mi márciusban jelentkezünk a hazai kutatás megállapításaival” – magyarázta.
Fokozódó bizakodás a rövid távú növekedésben
A gazdasággal kapcsolatos általános derűlátás a cégvezetők saját vállalatuk kilátásaira vonatkozó várakozásaiban is megjelenik, bár itt a növekedés szerényebb mértékű. A megkérdezett vezérigazgatók 42 százaléka „nagyon bizakodó” saját cége bevételnövekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, a tavaly mért 38 százalékhoz képest.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Egyesült Királyságban, ahol a Brexit-tárgyalások kapcsán csak nemrég történt jelentősebb előrelépés, nem meglepő, hogy a vállalatvezetők kevésbé optimisták a bevételek rövid távú növekedését illetően (2018: 34 százalék, a 2017-es 41 százalékkal szemben).
A következő 12 hónap kilátásait a technológiai (48 százalék „nagyon bizakodó”), az üzleti szolgáltatási (46 százalék) és a gyógyszeripari és élettudományi (46 százalék) szektorban ítélik meg a legderűlátóbban – ezekben az ágazatokban a „nagyon bizakodó” vezérigazgatók aránya rendre meghaladja a 42 százalékos globális átlagot.
A növekedési stratégiák a tavalyi felméréshez képest nagyrészt változatlanok – a vállalatvezetők a szerves növekedésre (79 százalék), a költségcsökkentésre (62 százalék), a stratégiai szövetségek létrehozására (49 százalék), valamint a fúziókra és felvásárlásokra (42 százalék) terveznek támaszkodni. Kismértékben emelkedett a vállalkozókkal, illetve startup vállalkozásokkal történő együttműködés iránti érdeklődés (33 százalék, a tavalyi 28 százalékkal szemben).
Élen az Egyesült Államok Kínával szemben
A nem amerikai cégek vezérigazgatói is egyre bizakodóbbak az Egyesült Államokkal kapcsolatban, amelyet a következő 12 hónapban elérhető növekedés szempontjából ismét a legjobb piacként értékeltek. Az USA tovább növelte előnyét Kínával szemben (USA 46 százalék – Kína 33 százalék, ami 2017-hez képest 2 százalékpontos különbség-növekedést jelent).
A legvonzóbb piacok rangsorában 2018-ban Németország megtartotta harmadik helyét. Negyedik helyen az Egyesült Királyság követi, míg India Japánt megelőzve az ötödik helyen végzett.
A digitális készségek miatt aggódnak
A bevételek rövid távú növekedését illető bizakodás a munkahelyek bővülésére is hatással van, amit jól mutat, hogy a vezérigazgatók 54 százaléka tervez létszámbővítést 2018-ban (2017-ben ez az arány 52 százalék volt). A cégvezetők csupán 18 százaléka fog várhatóan létszámot csökkenteni.
Új belépőkre leginkább az egészségügyi (71 százalék), a technológiai (70 százalék), az üzleti szolgáltatási (67 százalék), a kommunikációs (60 százalék), valamint a vendéglátás és szabadidő (59 százalék) ágazatban van szükség.
A vezérigazgatók 22 százaléka tart a digitális készségek hiányától a munkavállalók között; 27 százalékuk, illetve 23 százalékuk pedig attól, ezek a készségek az iparágukban, illetve vezetői szinten nem állnak rendelkezésre.
A cégek számára a legcélravezetőbb stratégia az, ha korszerű munkakörnyezetbe történő beruházásokkal, képzési és fejlesztési programokkal, valamint más szolgáltatókkal való együttműködéssel igyekeznek a szükséges digitális készségekkel rendelkező munkavállalókat magukhoz vonzani és fejleszteni.
A cikk a második oldalon folytatódik.
Digitalizáció, automatizálás és átképzés
A közelmúltban végzett kutatásunk szerint a munkavállalók optimisták a technológia munkaerő-piaci kilátásaikra gyakorolt hatását illetően, a cégvezetők elismerik, hogy a munkavállalók átképzése, valamint az automatizálás és a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt hatásával kapcsolatos átláthatóság növelése számukra egyre fontosabb kérdés.
A vezérigazgatók kétharmada úgy véli, hogy felelős azon munkavállalók átképzéséért, akiknek a munkakörét kiváltotta a technológia, főként a gépgyártásban és az építőiparban (73 százalék), valamint a technológiai (71 százalék) és a kommunikációs (77 százalék) szektorban. A cégvezetők 61 százaléka az automatizálás és a mesterséges intelligencia munkavállalókra gyakorolt hatásával kapcsolatos átláthatóság megteremtésével erősíti a bizalmat a munkavállalói körében, legalább bizonyos mértékig.
A digitalizáció és az automatizálásra való átállás különösen kritikus a pénzügyi szolgáltatási szektorban. A bankszektorban, a tőkepiacokon és a biztosítási ágazatban a cégvezetők csaknem negyede (24 százalék) tervez munkaerő-csökkentést: a bank- és tőkepiaci szektorban a munkahelyek 28 százaléka fog várhatóan megszűnni nagyrészt a technológia és az automatizálás hatására.
A növekedést fenyegető tényezők
Avezérigazgatók a befolyásukon kívül eső, szélesebb körű társadalmi kockázati tényezőktől tartanak. A világgazdasággal kapcsolatos optimizmus ellenére egyre több üzleti, társadalmi és gazdasági tényezővel kapcsolatban nőnek az aggályok.
A vezérigazgatók a geopolitikai bizonytalanságtól (40 százalék), a számítógépes fenyegetettségtől (40 százalék), a terrorizmustól (41 százalék), a szakemberhiánytól (38 százalék) és a populizmustól (35 százalék) „tartanak nagyon”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezek a fenyegetések jobban aggasztják a cégvezetőket, mint az üzleti növekedési kilátásokkal kapcsolatos olyan ismert tényezők, mint például az árfolyam-ingadozás (29 százalék) és a változó fogyasztói magatartás (26 százalék).
A változást jól mutatja, hogy a terrorizmus miatt kétszer annyian aggódnak komolyan (2018: 41 százalék, 2017: 20 százalék) és hogy a terrorizmus az első tíz helyen álló, növekedést fenyegető tényező közé került. A vezérigazgatók még mindig a túlszabályozás miatt aggódnak legjobban (42 százalék nagyon tart ettől), több mint egyharmadukat (36 százalék) pedig továbbra is a növekvő adóterhek aggasztják.
A rettegett klímaváltozás
Egy évvel azt követően, hogy a párizsi klímaegyezmény aláírásával 190 ország a klímaváltozással és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás elérésére irányuló befektetésekkel kapcsolatos önkéntes intézkedésekre vállalt kötelezettséget, 31 százalékra, vagyis kétszeresére nőtt azoknak a vezérigazgatóknak az aránya (2017-ben: 15 százalék), akik a növekedési kilátásokat a klímaváltozással és a környezeti károkkal összefüggésben fenyegető tényezők miatt aggódnak.
A szélsőséges időjárási jelenségek és az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményből történő kilépése ráirányította a figyelmet a klímaváltozás kockázataival, a szabályozással és az ellenálló képesség fokozásával kapcsolatos üzleti intézkedések jelentőségére. Kínában a vállalatvezetők több mint fele (54%) tart nagyon a klímaváltozástól és a környezeti károktól mint a saját cégük növekedését fenyegető tényezőktől, egyező mértékben a geopolitikai bizonytalansággal és a protekcionizmussal kapcsolatos aggályaikkal.
„A fokozott aggodalom hátterében sokkal inkább a jelentősebb társadalmi és geopolitikai változások, semmint az üzleti vezetők saját piacainak dinamikája áll”- nyilatkozta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.
„Egyértelmű, hogy a bevételek növekedésére vonatkozó optimizmusukat közép- és hosszú távon olyan fenyegető tényezők fogják vissza, amelyek közvetlen kezeléséhez az üzleti világ nem szokott hozzá” – tette hozzá.
Bizalom és vezető szerep: a cégvezetők megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés előnyeiből mennyien részesülnek
Megosztott világ
A Világgazdasági Fórum idei témájával összhangban a cégvezetők elismerik, hogy megosztott világban élünk. Ők maguk is megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés előnyeiből sokan vagy csak kevesen részesülnek. A világ megítélésük szerint olyan irányba halad, hogy a jövőbeli jólét méréséhez új, sokrétű mérőszámokra lesz szükség.
„A szélesebb társadalmi kockázati tényezőkkel kapcsolatos fokozódó vezetői aggodalmak meghatározók arra nézve, hogy a cégek hogyan boldogulnak egy egyre megosztottabb világban. Az általunk megkérdezett vezérigazgatók országtól és régiótól függetlenül felismerik azt a tényt, hogy a növekedés és a profit mérésének eddigi módjai a jövőben önmagukban már nem lesznek elegendőek” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.
„Ez különösen igaz a fenntartható fejlődési célok tekintetében, ahol további erőfeszítésekre lesz szükség olyan mérőszámok kidolgozására, amelyek egy vállalkozás célkitűzéseit valóban megragadják, és az érintettek számára releváns módon képesek azokat kommunikálni” – hangsúlyozta.
Az üzleti vállalkozások iránti bizalmat érintő legfőbb kihívások közül a cégvezetők számára a fő kihívást a kívánt eredmény elérésére rendelkezésre álló rövidebb idő jelenti (60 százalék). Azonban ezt követően jelentős elmozdulás tapasztalható: a megkérdezettek többsége növekvő nyomásról számolt be a vezetők személyes felelősségre vonhatóságával kapcsolatban (59 százalék), például szabályszegés miatt.
A vezérigazgatók több mint egyharmada számolt be arról, hogy a munkavállalók és az ügyfeleik részéről növekvő nyomást érzékel arra vonatkozóan, hogy a vállalat foglaljon állást társadalmi, illetve politikai kérdésekben (38 százalék).
A bankszektorban és a tőkepiacokon (65 százalék), az egészségügyben (65 százalék) és a technológiai szektorban (59 százalék) az átlagosnál kiemeltebb szerepet töltött be a vezetők elszámoltathatóságának kérdése.
Az ezzel kapcsolatos elvárások is magasabbak voltak az Egyesült Államokban (70 százalék), Brazíliában (67 százalék) és az Egyesült Királyságban (63 százalék). A sokszínűséggel, a bevándorlással, a társadalmi befogadással és a béregyenlőséggel kapcsolatos nagy horderejű viták hatására a munkavállalók egyre inkább elvárják vezetőiktől, hogy szerepet vállaljanak politikai és társadalmi kérdésekben, különösen az Egyesült Államokban (51 százalék), Kínában (41 százalék) és az Egyesült Királyságban (38 százalék).
