Nem lesz kezelhető szinten az államadósság
A nemzetközi hitelminősítő szerdán késő este Londonban bejelentette, hogy a görög államkötvény-kötelezettségek besorolását az eddigi „Caa2”-ről egy fokozattal „Caa3”-ra rontotta, és az új osztályzatot is további leminősítési felülvizsgálat alá vette. A Moody’s indoklása szerint még több nemzedéknyi időtávon belül is valószínűtlen, hogy akár gazdasági növekedéssel, akár költségvetési megszorításokkal kezelhető szintre csökkenthető a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta a jelenlegi 177 százalékról
Ahhoz, hogy ez az adósságráta a jelenleginél kezelhetőbb szintre süllyedjen, a görög kormánynak hosszú éveken át jelentős elsődleges többleteket kellene elérnie az államháztartási mérlegben, egyre inkább egyértelművé válik azonban, hogy ez politikailag és társadalmilag megvalósíthatatlan – vélekednek a Moody’s londoni elemzői.
Menekítik az emberek megtakarításaikat
A hitelminősítő szerint a görög bankrendszert, amely egyébként sem volt jó állapotban, az elmúlt hetek fejleményei még tovább károsították, és ennek kedvezőtlen következményei lesznek a görög gazdaságban érvényesülő pénzügyi közvetítői funkcióra. Ráadásul a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatairól tervezett népszavazás meghirdetése után a görög háztartások egyre gyorsabb ütemben menekítették ki pénzüket a bankbetétekből.
A Moody’s becslése szerint november vége óta 44 milliárd eurót vontak ki a görög bankokból a magánszektorbeli betéttulajdonosok, és a görög bankrendszer betétállománya 120 milliárd euróra csökkent. Csak az elmúlt két hétben több mint 8 milliárd eurónyi betétállomány áramlott ki a görög bankrendszerből – áll a hitelminősítő elemzésében.
Egyre közelebb a távozás
A Moody’s szerint viszont az azóta bevezetett tőkekorlátozások – amelyek felső határt szabnak a betétekről kivehető pénzmennyiségre is – a gazdasági növekedés kilátásait rontják, mivel hosszú távra kiható következményekkel járnak a hazai keresletre. Ha pedig a népszavazáson a többség elutasítja a hivatalos hitelezők javaslatait, az megnövelné annak a kockázatát, hogy Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, ami jelentős veszteségeket róna a magánszektorbeli hitelezőkre – hangsúlyozzák a Moody’s elemzői.
Hatalmas visszaesést várnak
Hasonló indokokkal a két másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s is leminősítette Görögországot az elmúlt napokban.
A Fitch – amely kedden rontotta a görög államadós-osztályzatot „CCC”-ről egy fokozattal „CC”-re – indoklásában közölte, hogy a magánhitelezőkkel szembeni görög törlesztési csődhelyzet beálltát most már valószínűnek tartja. A Fitch elemzői is úgy vélekedtek, hogy ha a hétvégi népszavazáson elutasító döntés születik, az drámai mértékben megnövelné annak az esélyét, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből. Megállapította, hogy a bankbetétekre bevezetett hozzáférési korlátozások még tovább rontják a görög gazdaság kilátásait. A cég ezért most már 1,5 százalékos GDP-visszaesést vár Görögországban 2015 egészében.
Jön a törlesztési csőd
A Standard & Poor’s – amely a minap „CCC”-ről egy fokozattal „CCC mínusz”-ra rontotta a hosszú futamidejű görög államadósság-osztályzatot – elsősorban azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi. Az S&P szerint ennek jele az is, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett a hivatalos hitelezők válságmegoldási javaslatairól.
A Standard & Poor’s a leminősítés indoklásában közölte, hogy megítélése szerint most már 50 százalék körüli az esélye annak, hogy Görögország távozik az euróövezetből, azt pedig a cég gyakorlatilag elkerülhetetlennek tartja, hogy – hacsak nem következik be valamilyen nem várt kedvező változás – Görögország fél éven belül törlesztési csődbe kerül kereskedelmi adósságállományával.
A leveleket tárgyalták ki
„Ne kössük a szekeret a lovak elé” – tette közzé rövid üzenetét Peter Kazimir.
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke ugyanitt jelentette be, hogy a miniszterek telefonos konferenciája véget ért.
Valamivel több mint egy órával később az unió tanácsának sajtószolgálata közzétette Dijsselbloem nyilatkozatát, amelyben elmondta, hogy a görög kormányfőtől kapott két levelet vitatták meg, valamint a görögországi politikai helyzetről tárgyaltak.
Tudomásul vették Athén lépéseit
A kedd éjfélkor lejárt mentőprogram esetleges meghosszabbításával kapcsolatban a holland pénzügyminiszter közölte, hogy miután a politikai helyzet nem változott Görögországban, a program lejárt, így az eredetileg még Athén rendelkezésére álló hitelkeret már nem hívható le.
Dijsselbloem elmondta azt is, hogy egyelőre csak tudomásul vették azokat a javaslatokat, amelyeket az athéni kormány tett a hitelezők által elvárt reformintézkedések módosítására.
Nem tárgyalnak az eredményig
„Egyszerűen kivárjuk és figyelembe vesszük a vasárnapi népszavazás eredményét” – közölte az Eurócsoport elnöke, nyomatékosítva, hogy addig sem a pénzügyminiszterek között, sem Görögország és az esetleges újabb hitelprogramot koordináló intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap között nem lesz semmilyen további tárgyalás.
„Nagyon sajnálom, hogy ez a helyzet alakult ki, tekintettel a görög nép erős elszántságára, hogy Európa részei legyenek és az eurózónában maradjanak, amiben teljes mértékig támogatjuk őket” – zárta közleményét Jeroen Dijsselbloem.
