A közös szakmai állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy a megújuló
energiával történő fűtés nemcsak a környezetet kíméli, hanem a
gazdaságnak is jelentős lökést ad.
A javasolt program végrehajtása révén 150 ezer új munkahely
létesülhet, a GDP fenntartható, 1,2-3 százalékos éves növekedése
mellett – állítják a szervezetek.
A cikkben kifejtik: Magyarország adottságai jók ahhoz, hogy
helyi erőforrások felhasználásával csökkenteni lehessen a
földgázfüggőséget, és épületek környezetbarátabb módon, sőt
olcsóbban is fűthetők lennének.
A Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló
Energia Cselekvési Terv szerint 2020-ra el kellene érni, hogy a
bruttó végső energiafogyasztásban 14,65 százalék legyen a megújuló
energiaforrásból előállított energia részaránya.
A cél eléréséhez egyebek mellett az szükséges, hogy a
települések hőellátásában hosszú távú energiahordozó-váltási
program menjen végbe, kormányzati ciklusokon átívelő politikai és
társadalmi összefogással, támogatással – szögezi le az
állásfoglalás. Ennek első lépése a helyben elérhető energiaforrások
hasznosításának bővítése.
A megújuló energiaforrások csak úgy alkalmazhatók hatékonyan,
ha jelentősen javul az épületek energiahatékonysága, illetve a
lakók jobban figyelnek az energiatakarékosságra – hívják fel a
figyelmet.
Magyarország csaknem 4 millió ingatlanának energetikai
korszerűsítésével, vagyis az utólagos hőszigeteléssel,
fűtéskorszerűsítéssel minimum 30 százalékkal csökkenthető az összes
hőigény. A beruházás – átlagosan ingatlanonként 3 millió forint
fajlagos értékkel számolva – 12 ezer milliárd forintba kerülne. Ez
40 éves program esetén 300 milliárd forint évente.
A javaslat szerint a különféle uniós támogatási programok
pénzeit minél nagyobb arányban kellene az energiahatékonyság
növelésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására fordítani.
A javasolt program végrehajtása után a hazai hőellátás
energiaszerkezetében 18 százalékot foglalna el a geotermia a
jelenlegi 1,2 százalékkal szemben, 4 százalékot a napenergia, 47
százalékot a biomassza a mostani 11 százalék, és 31 százalékot a
földgáz a jelenlegi 87,8 százalék helyett.
A számítások szerint az országos energiahordozó-váltási program
során a mérnöki tervezés, az építőipar, az épületgépészet, az
eszközgyártás, a primőr kertészet és a gyógyturizmus, valamint a
regionális energiatermelés (biomassza) és -szolgáltatás terén
mintegy 150 ezer új munkahely létesülhet, a GDP fenntartható, 1,2-3
százalékos mértékű éves növekedése mellett – derül ki a cikkből.
