Káosz helyett mentőcsomag
Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében rámutatott, hogy az euróövezet közösségének az alapvető kérdésekről teljes egyetértésben kell határoznia, így ahhoz is a 19 tagország egyhangú döntésére lett volna szükség, hogy Görögország ideiglenesen feladja tagságát.
Athén azonban nem akar kilépni az övezetből, így az a lehetőség maradt, hogy a valutaunió működését szabályozó előírások megszegésével létrehoznak egy „transzferuniót”, amire a német kormány nem hajlandó, vagy a sorsára hagyják Görögországot, ahol emiatt eluralkodik „a káosz és az erőszak”, vagy pedig egy „utolsó kísérletet” tesznek egy újabb mentőprogram összeállítására az euróövezeti szabályok betartásával – mondta a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy súlyos felelőtlenség lett volna, ha nem az utóbbi megoldást választják.
Merkel a megállapodás mellett érvelt
Merkel kiemelte, teljes meggyőződéssel vallja, hogy a hétfőn elfogadott megállapodásnak több előnye van, mint hátránya, ezért arra kéri a Bundestagot, hogy hatalmazza fel a kormányt az új hitelprogramról szóló tárgyalások megkezdésére.
A kancellár köszönetet mondott Wolfgang Schäuble pénzügyminiszternek a megállapodás kidolgozásában végzett munkájáért. Ugyanakkor jelezte, hogy a miniszternek az euróövezet átmeneti elhagyására vonatkozó felvetését nemcsak Görögország utasította el, hanem a többi 18 tagország – így Németország – sem támogatta.
Még semmi sem biztos
Schäuble a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy az euróövezeti csúcson elfogadott nyilatkozat azt jelenti, hogy az újabb mentőprogramról szóló tárgyalások felvétele az utolsó kísérlet a görög válság valutauniós keretek közötti megoldására. Kifejtette, hogy az év elején még biztató volt a helyzet, a görög gazdaság növekedésnek indult, az államháztartás mérlege az adósságszolgálat nélkül számítva pozitív volt, és csökkent a munkanélküliség. Az új – a radikális baloldali Sziriza vezette – görög kormány viszont ezeket az eredményeket „mind tönkretette” – mondta.
A harmadik mentőprogram még nehezebb lesz, mint az első kettő – tette hozzá a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy a program feltételeiről kötött megállapodás csak a folyamat kezdete, és a tárgyalások során derül majd ki, hogy sikerül-e egyáltalán összeállítani az új mentőcsomagot. A kormány szerint azonban van esély a sikerre – mondta Wolfgang Schäuble.
Meglesz a kétharmados többség
Az ellenzéki pártok élesen bírálták a kormányt. A Zöldek vezérszónoka, Katrin Göring-Eckardt szerint nemcsak a görög vezetés játszotta el a bizalmat, hanem a Németország iránti bizalom is sérült a pénzügyminiszter fellépése miatt. A Baloldal vezérszónoka, Gregor Gysi úgy vélte, hogy a megszorításokra alapozott válságkezelés kudarcra van ítélve, és ezt az utóbbi öt év folyamatai is megmutatták, a kancellár, a pénzügyminiszter és a Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták elnöke, Sigmar Gabriel politikai pályafutása legnagyobb hibáját követi el az újabb megszorítások kierőszakolásával.
A Bundestagban a tárgyalási felhatalmazás mellett arról is határoznak, hogy Németország részt vehet-e az új mentőprogram összeállításáig tartó időszakot áthidaló finanszírozási programban. A konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció csaknem 80 százalékos többséggel rendelkezik, de a kormányoldalon is vannak, akik elutasítják a harmadik görög mentőprogramot. A német parlament azonban várhatóan így is nagyjából kétharmados többséggel járul hozzá a tárgyalások megkezdéséhez és az áthidaló finanszírozási programban való részvételhez.
Nem tetszik a lakosságnak
A német lakosság 49 százaléka szerint a képviselőknek el kellene utasítaniuk a kormány előterjesztését, és 46 százalék gondolja úgy, hogy meg kell adniuk a felhatalmazást az újabb mentőprogramról szóló tárgyalásokra – mutatta ki az ARD országos közszolgálati televízió Deutschlandtrend című közvélemény-kutatása.
A péntek reggel ismertetett eredmények szerint a németek 85 százaléka úgy véli, Görögország hosszabb távon, a három évre tervezett mentőprogram után is az euróövezeti partnerek pénzügyi támogatására szorul majd, és csupán 11 százalék gondolja, hogy a mentőprogram lényeges javulást eredményez a görög gazdaságban.
Szavaznak a parlamentben
A Bundestagban a tárgyalási felhatalmazás mellett arról is határoznak, hogy Németország részt vehet-e az új mentőprogram összeállításáig tartó időszakot áthidaló átmeneti finanszírozási programról.
A konzervatív CDU/CSU pártszövetségnek 311 képviselője van a 631 fős Bundestagban. Közülük 48-an szavaztak nemmel a csütörtök este tartott próbaszavazáson és hárman tartózkodtak. Legutóbb februárban volt szavazás a görög válság ügyében – akkor a második mentőprogram meghosszabbításához járult hozzá a törvényhozás -, és a kormány javaslata ellen sokkal kevesebben, 29-en voksoltak az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok közül.
Nem akartak szakítani
Merkel a csütörtöki zárt frakcióülésről kiszivárgott hírek szerint azzal érvelt a mentőprogram mellett, hogy az „megóvja Európát a szakítópróbától”. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter vitatott felvetésével kapcsolatban, miszerint Görögország az euróövezeti tagság ideiglenes feladásával hatékonyabban kezelhetné az államadósság-válságot, a kancellár azt mondta, hogy „ilyen helyzetben nagyon helyes átgondolni és megvitatni minden lehetőséget”.
Így állnak az erőviszonyok
A konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) 193 fős frakciója várhatóan csaknem egységesen támogatja majd a kormányt, de az egyik legtekintélyesebb képviselő, Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter jelezte, hogy nemmel szavaz, mert osztja utódja, Wolfgang Schäuble meggyőződését a görög euróövezeti tagság átmeneti feladásáról.
A legnagyobb ellenzéki erő, az SPD-től balra álló Baloldal eddig rendre támogatta a mentőprogramokat, ezúttal viszont a frakció nemmel szavaz. A párt szerint az új mentőcsomag csak az elkerülhetetlen államcsőd további halogatására alkalmas, a hitelekkel csupán a lejáró kölcsönöket váltják ki, és a megszorítások tovább „mérgezik” a görög gazdaságot. A párt szerint szakítani kell az eddigi válságkezelési módszerrel, az államadósság egy részét el kell engedni és növekedésösztönző programokat kell elindítani.
A parlamenti ellenzék másik pártja, a Zöldek eddig ugyancsak támogatták a mentőprogramokat, de képviselőik többsége ezúttal várhatóan tartózkodik.
Lesz még egy döntés
A Bundestag így valószínűleg nagyjából kétharmados többséggel fogadja el a pénzügyminisztérium két előterjesztését. Amennyiben a mentőprogramról szóló tárgyalások sikerre vezetnek, az ügy ismét a német parlament elé kerül, a képviselőknek arról kell határozniuk, hogy Németország részt vehet-e a programban.
