Az IMF bukta a pénzt
Az szinte teljesen bizonyos, hogy Görögország nem törleszti a szintén kedden esedékessé vált, mintegy 1,6 milliárd eurós fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalap felé. Alig fél nappal azután, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a keddi határidő lejáratának közeledtével megtette utolsó indítványát a görög adósságválság rendezésére, az athéni kormány azt javasolta, hogy kössenek két évre szóló megállapodást az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM), amely így biztosítaná az ország finanszírozását, és ezzel párhuzamosan átütemeznék a görög államadósságot.
Athén csak a külső és belső adósság törlesztésére venne fel hitelt az ESM-től, és azt kérte, hogy a hitelkeretről szóló megállapodás megkötéséig tartó időszakra hosszabbítsák meg az éjfélkor hatályát vesztő nemzetközi hitelcsomagot. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke bejelentette: este hét órakor telekonferenciát tartanak az euróövezeti pénzügyminiszterek, hogy megvitassák a görög javaslatot. Az egyelőre nem világos, hogy a szinte az utolsó órában érkezett görög segítségkérés párosul-e a hitelezők által megkövetelt szerkezeti reformok megvalósításának hajlandóságával. Brüsszeli médiakörökben úgy hírlik, hogy egyes uniós döntéshozók – nevük mellőzését kérve, nem hivatalosan nyilatkozva – meglehetősen elutasítóan reagáltak a legfrissebb görög felvetésekre.
Nem adnak semmit a görögök
Egy EU-tagállami diplomata úgy fogalmazott, hogy „a görögök készpénzt akarnak, cserébe semmiért”. Rossz ómen, hogy Angela Merkel német kancellár, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a párt parlamenti frakciójának értekezletén kijelentette, hogy Németország nem akar tárgyalni a görög adósságválság rendezésére tett új athéni javaslatról a vasárnapra tervezett görögországi népszavazás előtt. A dpa német hírügynökség a CDU frakcióértekezletén részt vevőktől úgy értesült, hogy amennyiben Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elállna a népszavazás tervétől, azzal új helyzet állhatna elő, ami adott körülmények között azt jelenthetné, hogy Berlin hajlandó lenne korábban megvitatni a javaslatot.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsában Németország 27 százalékos szavazati joggal, azaz gyakorlatilag vétójoggal rendelkezik A dpa forrása szerint Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a frakcióülésen azt mondta, hogy a Görögországnak nyújtott második pénzügyi mentőcsomag hatályának keddi lejárta teljesen új helyzetet teremt az Európai Központi Bank (EKB) sürgősségi likviditási támogatási eszközére (ELA) nézve is.
Figyelmeztették Draghit
Schäuble óvta Mario Draghit, az Európai Központi Bank elnökét attól, hogy emelje a hosszú távon fizetőképes, de átmeneti likviditási problémákkal küzdő görög pénzintézeteknek nyújtható támogatás keretösszegét. Ha az EKB kormányzótanácsa szerdán esedékes ülésén korlátozza, netán leállítja a görög bankok likviditási támogatását, az a görög bankrendszer teljes összeomlásához vezetne pillanatokon belül.
Nyomtatják a szavazólapokat
Görögországban eközben megkezdték a szavazócédulák nyomtatását a népszavazásra. A kérdés így hangzik: „El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?” Egy nappal később, június 26-án éjjel viszont újabb csomagot terjesztettek a hitelezők a görög kormányfő elé.
Az Európai Bizottság elnöke arra kérte Alekszisz Cipraszt hétfő éjjel telefonos beszélgetésükben, hogy fogadja el ezt a tervet, valamint buzdítsa arra honfitársait, hogy szavazzanak igennel a népszavazáson. Cserébe felajánlotta, hogy keddre összehívja az euróövezeti pénzügyminisztereket és jóváhagyatja velük az egyezséget, illetve a nemzetközi mentőcsomag hatályának meghosszabbítását, majd októberben tárgyalásokat kezdenek a görög adósság átütemezéséről, emellett pedig Athén 35 milliárd euró segélyt kap befektetési és munkahelyteremtési céllal.
Akár le is mondhat
Erre hivatalos válasz nem érkezett a görög kormánytól. Ciprasz hétfő késő esti televíziós nyilatkozatában kilátásba helyezte lemondását arra az esetre, ha a görögök többsége igennel szavazna a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról vasárnap tartandó referendumon, és hitelezők reformjavaslatainak elutasítására szólította fel a szavazópolgárokat.
Antonisz Szamarasz volt miniszterelnök, konzervatív ellenzéki vezető kedden egy televíziós nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy veszélybe kerülhet a bérek és nyugdíjak kifizetése, ha a „nem” szavazatok győznek a népszavazáson. Szamarasz szerint a népszavazás valódi tétje az, hogy az ország Európához és az euróövezethez fog-e tartozni a jövőben. Athénban nem volt pánikhangulat a tőkemozgás felett elrendelt ellenőrzés második napján, kedden sem, az emberek fel tudták venni a napi 60 eurót a bankautomatákból.
Aggódnak a turisták
Kinyitottak az üzletek, de az emberek inkább a napi cikkeket igyekeznek beszerezni. Turistákkal beszélgetve a tudósító azt tapasztalta, ők is leginkább a pénzfelvétel miatt aggódnak. A vezető európai tőzsdék kedden is erős, 1 százalékot meghaladó veszteségben zártak, és a napközben csökkenő dél-európai kötvényhozamok emelkedésnek indultak a nap végére. Elemzők szerint ezekben a napokban sok jó nem várható a részvénypiacoktól akkor sem, ha a nagy hétfői zuhanás gyakorlatilag Görögország euróövezetből való esetleges kibukását is árazta már.
Leminősítették a bankokat
Részleges csődhelyzetet jelző osztályzattal látott el négy görög nagybankot kedden a Standard & Poor’s, a görög kormány által foganatosított tőkekorlátozásokkal indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő kedden Londonban közölte, hogy az Alpha Bank, az Eurobank Ergasias, a National Bank of Greece és a Piraeus Bank kockázati besorolását „SD” (Selective Default) szintre rontotta az eddigi „CCC/C”-ről. Az S&P szerint az osztályzatrontás közvetlen oka az, hogy a tőkekorlátozási intézkedések keretében a görög bankok ezen a héten zárva tartanak, a betétekről csak korlátozott pénzmennyiség vehető fel, és külföldre a görög pénzügyminisztérium külön engedélye nélkül tilos pénzt átutalni.
