Az ötven vizsgált országból Kína, Malajzia és Thaiföld bizonyult a leggyorsabban fejlődő digitális gazdaságnak, a négy vizsgálati paraméter összes pontszámának átlagát tekintve pedig a toplista első három helyezettje Szingapúr, Svédország és Hong Kong lett. Magyarország az összesített pontszámok alapján 44. lett a listán, így megelőzik a rangsorban szereplő közép-európai országok, például Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország.

Van tere a fejlődésnek Magyarországon

Az Index Magyarországról megállapítja, hogy a lakosság 72,6%-a használja az internetet, és 34,4%-nak van okostelefonja, a jó infrastrukturális ellátottság ellenére azonban az e-kereskedelem mindössze 3%-át teszi ki az összes kiskereskedelmi értékesítésnek, 224 milliárd euró értékben.

„A Digitális Fejlődési Index adatai alapján bőven van tere a fejlődésnek Magyarországon, ami az e-kereskedelem széles körű elterjedését illeti. Optimizmusra ad viszont okot, hogy a MasterCard helyi tapasztalatai szerint a magyar kereskedők és vásárlók fogékonyak az innovatív technológiákra, így ezek terjedésével jelentősen bővülhet Magyarország digitális gazdasága. Jó példa erre az egyérintéses bankkártyás fizetés népszerűsége, amely után már csak egy ugrás a mobilfizetés, vagy éppen a mobilos alkalmazással történő internetes vásárlás” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

Célja a segítségnyújtás

A Digitális Fejlődési Index elkészítését alapos adatgyűjtés és kutatómunka előzte meg, már 2008-tól kezdődően. Az Index célja, hogy segítse az üzleti, befektetői köröket és törvényhozókat egyaránt, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni, amikor üzleti lehetőségeket és új piacokat keresnek, különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre.

A lista 2008-ig, a gazdasági világválság kitöréséig visszamenőleg tartalmaz adatokat az egyes országokra nézve. A rangsor készítői négy szempont alapján pontozták az egyes országok fejlettségi szintjét, majd a pontok átlagából számították ki az egyes országok index-számát. A négy vizsgált szempont: a digitális szolgáltatások iránti fogyasztói igény; az ezekhez nélkülözhetetlen technikai infrastruktúra; a törvényi szabályozás és intézményi háttér; valamint az innovációt és versenyt támogató piaci légkör.

A négy csoport

A kutatás során megvizsgálták az egyes piacok 2008 és 2013 között lezajlott fejlődését, felmérték az országok kiindulási helyzetét, nyomon követték a folyamatokat és meghatározták a fejlesztendő területeket. Ezek alapján az országokat a következő négy csoportba sorolták:

Feltörekvők – ezen országokban, mint például India, Kína, Brazília, Vietnám és a Fülöp-szigetek, jelenleg alacsony a készültség foka, azonban nagyon gyorsan fejlődnek. Amennyiben a növekedési ütemet tartani tudják, erős digitális gazdaságokká nőhetik ki magukat, de az Index azt mutatja, hogy a növekedés következő szakaszát nehéz lehet elérniük.

Megtorpanók – Ugyan erős fejlődést mutattak a korábbi években (Nyugat- és Észak- Európa nagy része, illetve Ausztrália és Japán), az érettség szakaszába léptek. Az innováció és az országhatáron kívüli piaci lehetőségek feltárása döntő fontosságú lehet számukra a további növekedés eléréséhez. Ide tartozik Hollandia, Finnország, az Egyesült Királyság, Dánia, Ausztrália, Norvégia, Franciaország, Japán, Belgium, Közép-Európából pedig Csehország.

Kimagaslóan teljesítők – Ezek az országok, mint például Szingapúr, Hong Kong és az Egyesült Államok komoly fejlődést értek el a digitális tranzakciók terén, melyet fenn is tartanak, melyben az igen korszerű infrastruktúrájuk és szofisztikált hazai vásárlók segítik őket. Hogy ebben a kategóriában maradhassanak, ezen országoknak folytatniuk kell a gyors innovációt. Ide sorolták az Index készítői még Svédországot, Svájcot, Dél-Koreát, Írországot, Izraelt, az Egyesült Arab Emirátusokat, Dél-Koreát, Új-Zélandot és Észtországot.

Ugrásra készek – Ezen országok kihívásokkal küzdenek, de az együttesen 2,5 milliárd főt is meghaladó lakosságukkal jelentős fejlődési lehetőséget mutatnak. Indonézia, Oroszország, Nigéria, Egyiptom és Kenya tartozik ebbe a kategóriába. Ebbe a kategóriába esik Magyarország is, valamint Portugália, Törökország, Szaud-Arábia, Olaszország, Görögország is.