Jórészt vidékre jutott a pénz
A kórház a képalkotó berendezéseinek energiamegtakarítási célú cseréjére 841 millió forintos európai uniós támogatást nyert el, emellett új haemodinamikai laboratóriumot is kialakítottak.
Rétvári Bence a projektzáró rendezvényen jelezte: az egészségügyi fejlesztésre fordított 500 milliárd forint jó része vidéki kórházakhoz jutott, abból 322 milliárd forintot kórházfejlesztésre, több mint 100 milliárd forintot pedig eszközbeszerzésre fordítottak.
Közölte, a Korányi-Markusovszky-korban volt hasonló nagyságrendű az egészségi fejlesztés mértéke az ország teljesítményéhez viszonyítva.
Fontos az egyház szerepe
Az államtitkár hangsúlyozta: az egyház már viszonylag korán szerepet vállalt a gyógyító, oktatási, az elesettekkel foglalkozó szociális intézmények alapításában, és nagy részt vállalt a szociális, egészségügyi ellátásban, köznevelésben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A pengők, forintok, koronák, dukátok, amit az egyház részére fizettek be az emberek, vagy adományként adtak, nagyrészt a köz javát szolgáló intézmények alapjait tették le, azok működését tudták belőlük fizetni, vagyis az egyháznak adott adományok évszázadokon át szolgálták a közösséget – mondta.
Rétvári Bence hozzátette: az egyház nagyon nagy és egyre nagyobb részt vállal a közfeladatokból, az irgalmasok kórháza pedig jó példája annak, hogyan tud az egyház többet hozzáadni ahhoz, mint amit az állam biztosít, akár saját forrásaiból, akár rendi forrásokból, adományokból.
1650-ben építették az első hazai kórházat
Az államtitkár az irgalmasrendi kórház fejlesztésének jelentőségét méltatva emlékeztetett arra, a fejlesztés eredményeképpen például a szívkatéterezés esetében az új eszköz 1500 szívbeteg pontosabb, gyorsabb diagnózisát teszi lehetővé. Jelezte: nemcsak a röntgenkészülékek megvétele, hanem azoknak ötéves szervizelése is része a projektnek.
Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője arról beszélt, a rend üzenete a hospitalitás. A betegség kegyetlen, kiszakítja az embert a mindennapjai világából, a családjából, a munkahelyéről, az emberi közösségből, és a kórház idegen világába kerül, amelyet az orvosok, nővérek, a kórház munkatársai a hospitalitással tudnak a beteg számára olyanná varázsolni, ahol a gyógyulás eredményesebb – mondta.
Hozzátette: Magyarországon 1650-ben építették az első kórházat, Szepesváralján, aztán az irgalmasrend gyorsan növekedni kezdett, a rendnek nagy szerepe volt az intézményesített gyógyító rendszer kiépítésében Magyarországon. A trianoni szerződés aláírásával azonban a 13 kórházból csak 5 maradt Magyarország területén, 1950-ben pedig ezeket is államosították. A rend 2000-ben kapta vissza az 1800-as évek elején épült budai kórházat.
Ideje volt az újításnak
Kozma Imre jelezte, eddig nem kaptak támogatást terheik csökkentésére, ez az első nagy támogatásuk, és örömét fejezte ki, hogy lehetőség nyílt a „matuzsálemi korú” röntgengépek cseréjére. Kiemelte: annak ellenére, hogy korábban nem kaptak támogatást, az intézmény három évvel ezelőtt elnyerte Az év kórháza díjat, köszönhetően az orvosoknak és a kórházban dolgozóknak.
Lakatos Tamás, a kórház főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a korszerű berendezések hozzájárulhatnak a betegellátás folyamatosságához.
Tomcsányi János, a kórház osztályvezető főorvosa kiemelte, az új képalkotó berendezés gyorsabb, jobb – háromdimenziós – képet ad, és 30 százalékkal alacsonyabb a sugárterhelése, mint az előzőnek.
A most lecserélt, átlagosan 18 éves berendezések egy része már használtan került a kórházba. Az uniós pénzből nyolc röntgenberendezést vásároltak, köztük angiográfiás és digitális mobil röntgent. Ezek megfelelnek a modern kori orvoslás elvárásainak és az előzőeknél jóval energiatakarékosabbak.
