A piaci konszenzus szerint 10 bázispontot vághat holnap az alapkamaton a Monetáris Tanács, s az ily módon 2,2 százalékra csökkenő irányadó ráta lassan elérheti a periódus alját. Az általános vélekedés szerint az amerikai kamatemelés és a magyar infláció élénkülése akadályozhatja meg, hogy az MNB hosszabb ideig alacsony szinten tartsa az alapkamatot. Ellenben néhány elemző úgy véli, hogy az EKB lazító lépései éppen hogy növelhetik az MNB kamatvágási mozgásterét.
Sokba kerülne az MNB-nek a kamatemelés
Kérdés, hogy hány kamatvágás állhat még előttünk – mondta Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője, hozzátéve: az elemzői konszenzus szerint 2,1 százalékon megállhat a jegybank. Emlékeztetve: Balog Ádám alelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy “minden bázispontért meg kell küzdeni”, mert azok is segítenek a gazdaság élénkítésében.
Észre kell azonban venni, hogy a külső környezet változni látszik: az amerikai kamatemelés korábban jöhet, mint várták, ami meggátolhatja a további monetáris lazítást. Éppen ezzel a hatással ellentétes ugyanakkor az eurózóna gyenge gazdasági teljesítménye. Ha az EKB további lazító lépéseket lesz kénytelen bevezetni, az akár még javíthatja is az MNB mozgásterét.
Szerinte a jegybanknak szüksége is lehet mozgástérre, mivel több intézkedés, így például a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú kamatcsere ügyletek, a devizahitelek bankközi kamathoz kötött forinthitelre konvertálása és a Növekedési Hitelprogram elemei is, arra késztetheti a jegybankot, hogy minél tovább várjon a jövőbeli első kamatemeléssel.
25 bázispontos vágások a horizonton?
Bár a magyar makroadatok még mindig erősek, a német gazdaság romló kilátásai miatt Végh István, a Saxo Bank szakértője arra számít, hogy az MNB 10 bázisponttal, 2,2 százalékra csökkenti az alapkamatot, kiemelve a külső tényezőkkel kapcsolatos aggodalmakat, miközben iránymutatásán nem változtat, azaz fenntartja a további kamatvágás lehetőségét.
Szerinte az MNB akár az alapkamat-csökkentés felgyorsítását is kilátásba helyezhetné, arra az esetre, ha az Unió gazdaságainak helyzete a következő hónapokban tovább romlik. Így a mostanit követő kamatdöntő ülések akár 25-25 bázispontos vágásokat is eredményezhetnének.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az EU esetleges tartós gyengélkedése előbb-utóbb mindenképpen rányomja a bélyegét a befektetési környezetre, így a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának romlásával jelentősen gyengülhet a forint – alapvetően az ezzel kapcsolatos kilátások szabnak határt annak, hogy az MNB az alapkamatot végeredményben meddig csökkentheti, illetve mennyivel engedheti 2 százalék alá.
