A brit haditengerészet új, vezető nélküli automata helikoptert fejlesztett és tesztelt sikeresen. A repülő hadijármű kockázat nélkül képes tengeralattjárók felderítésére és hosszú, veszélyes észak-atlanti küldetések végrehajtására.
A brit haditengerészet automata, önvezető helikopterrel erősít
A Brit Királyi Haditengerészet pénteken bejelentette, hogy sikeresen teljesítette első teljes méretű, személyzet nélküli autonóm helikopterének tesztjeit. Az új eszközt kifejezetten az északi-atlanti térségben erősödő katonai kockázatok, elsősorban a tengeralattjárók felderítése és nyomon követése miatt fejlesztették ki – számolt be a haditechnikai fejlesztés bejelentésről a Reuters.
A fejlesztés időzítése nem véletlen. Az észak-atlanti vizek stratégiai jelentősége az elmúlt években látványosan megnőtt. Miközben ezzel párhuzamosan az európai biztonsági környezet bizonytalanabbá vált.
Változó biztonsági környezet Európában
Európa védelmi szektora alapvetően átalakult Oroszország 2022 februári, teljes körű ukrán inváziója óta. A kontinens kormányai sorra növelik védelmi kiadásaikat, miközben a katonai kapacitások bővítését és modernizálását tervezik.
A tengeri megfigyelés különösen felértékelődött az olyan kulcsfontosságú útvonalakon, mint a Grönland–Izland–Nagy-Britannia közötti térség, amely hagyományosan az orosz hajók és tengeralattjárók mozgásának egyik fő zónája. Az Egyesült Államok érdeklődése Grönland iránt is részben ehhez a megfigyelési képességhez kapcsolódik. Oroszország és Kína pedig nem jelent egyenlőre közvetlen fenyegetést erre a térségre.
A Proteus lehet válasz a tengeralattjárók fenyegetéére
Az új helikopter a Proteus nevet kapta, és a brit haditengerészet közlése szerint sikeresen teljesített egy rövid, de teljes körű tesztprogramot. A projekt közel 60 millió fontos (mintegy 80 millió dolláros) fejlesztési program részeként valósult meg.
A haditengerészet szerint a Proteus kulcsszerepet játszhat Nagy-Britannia és a NATO szövetségeseinek védelmében az észak-atlanti térségben, ahol „változó és egyre összetettebb fenyegetésekkel” kell számolni.
Az új hadieszköz bevezetése illeszkedik abba a trendbe, amelyben a NATO-országok az autonóm rendszerekkel próbálják növelni a tengeri felderítési hatékonyságot és a védelmet. Ezenkívül a tenger alatti infrastruktúrák például víz alatti kábelek és vezetékek védelmére is figyelnek.
Mesterséges intelligencia a levegőben
A Proteust a Leonardo védelmi és repülőgépipari csoport tervezte és építette. A helikopter szenzorokra és fejlett szoftveres rendszerekre támaszkodik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vizuálisan értelmezze a környezetet, amelyet felderít. Továbbá az adott szituációkban önálló döntéseket hozzon. És ami a legfontosabb, hogy komplex tengeri műveletek végrehajtására legyen képes emberi irányítás nélkül. A brit haditengerészet szerint az eszközt tengeralattjáró-elhárító hadviselésre, tengeri járőrözésre és víz alatti járművek követésére optimalizálták.
„Unalmas, piszkos és veszélyes” feladatokra tervezték
Nigel Colman, a Leonardo Helicopters brit ügyvezető igazgatója szerint a Proteus minőségi ugrást jelent a tengeri felderítésben.
Szerinte az önálló, úgynevezett autonóm helikopter képes olyan „unalmas, piszkos és veszélyes” küldetések végrehajtására olyan helyzetekben, amelyben nem teszik kockára az emberi életet. Ez különösen fontos lehet hosszú ideig tartó járőrözések vagy fokozottan feszült térségeknél.
Drónflotta már most is működik, de ez más szint
A brit haditengerészet jelenleg is üzemeltet több pilóta nélküli eszközt, köztük kisebb megfigyelő helikoptereket. A Proteus azonban ezeknél nagyobb, kifinomultabb és sokoldalúbb, így új dimenziót nyithat az autonóm tengeri hadviselésben.
A mostani fejlesztés egyértelműen jelzi azt a fajta biztonsági harci készültséget, amelyben a cél hogy a felderítés biztonsági kockázatok nélkül történjen. Az észak-atlanti térségben zajló geopolitikai átrendeződés nemcsak diplomáciai és katonai, hanem technológiai versenyt is elindított, amelyben az autonóm rendszerek egyre fontosabb szerepet kapnak.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
