2024 július 20

Orbán Viktor nem az EU nevében beszél Putyinnal

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljon, miközben az Európai Unió többi vezetője figyelmeztette őt a megbékélésre, és hangsúlyozta, hogy nem az EU nevében beszél.

Magyarország hétfőn vette át a hat hónapos soros elnökséget. Öt nap elteltével Orbán Viktor már meglátogatta Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és más jobboldali nacionalistákkal megalakította a „Hazafiak Európáért” szövetséget.

Most úgy döntött, hogy „békeküldetés” céljából Moszkvába utazik, néhány nappal a NATO-csúcstalálkozó előtt, amelyen a nyugati védelmi szövetség által „provokálatlan orosz agressziós háborúnak” nevezett Oroszországgal szembeni további katonai segítségnyújtásról lesz szó.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint „csak a 27 tagállamot tömörítő EU egységével és eltökéltségével lehet utat törni az igazságos és tartós béke felé Ukrajnában”.

„A béke nem fogja megállítani Putyint” – mondta az X-en.
Putyin, aki a Kremlben fogadta Orbánt, közölte vele, hogy kész megvitatni a két és fél éves háború befejezését célzó békejavaslatok „árnyalatait”.

Putyin a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszország csak akkor vet véget a Moszkva által különleges katonai műveletnek nevezett ukrajnai háborúnak, ha Kijev beleegyezik, hogy lemond NATO-ambícióiról és átadja a Moszkva által követelt négy tartomány egészét – Kijev gyorsan elutasította a megadással egyenértékű követeléseket.

„SZKEPTICIZMUS” A Orbán Viktor Motivációjával kapcsolatban


Egy uniós diplomata szerint azzal, hogy Orbán Viktor úgy döntött, hogy Moszkvában találkozik Putyinnal, Magyarország december 31-ig tartó EU-elnöksége gyakorlatilag véget ért, mielőtt még igazán elkezdődött volna.

„Az EU-tagállamok szkepticizmusa sajnos jogos volt – az egész Budapest érdekeinek előmozdításáról szól” – mondta a diplomata, aki politikai érzékenységre hivatkozva névtelenséget kért.

Gitanas Nauseda litván elnök azzal vádolta Orbánt, hogy aláássa az uniós elnökséget. „Ha valóban békére törekszik, nem fog kezet egy véres diktátorral, hanem minden erejével Ukrajna támogatására fordít” – írta az X-en.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szerint Orbán Viktor Moszkvában „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”, Petteri Orpo finn miniszterelnök pedig úgy vélte, hogy a látogatás aláássa az EU érdekeit.

Pavel Havlicek, a Nemzetközi Ügyek Szövetségének kutatója szerint Orbán Viktor látogatása visszaélés a brüsszeli hatalmi vákuummal és a közös európai álláspont veszélyes aláásása.

Orbán, aki az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek kritikusa, és aki az EU vezetői közül a legmelegebb kapcsolatot ápolja Putyinnal, azt mondta, elismerte, hogy nem rendelkezik uniós felhatalmazással az utazásra, de a békét nem lehet „egy kényelmes brüsszeli karosszékből” megteremteni.

„Nem dőlhetünk hátra és várhatjuk, hogy a háború csodával határos módon véget érjen” – írta az X-en.
Az uniós elnökség feladata, hogy elnököljön a tagállamok ülésein, konszenzusra törekedjen, és megállapodásokat kössön az Európai Parlamenttel a jogalkotásról.

Az átmenet idején, amikor az új Európai Bizottság csak novemberben lép hivatalba, elemzők szerint Budapest fellépése az uniós politika alakításának élvonalában valószínűleg korlátozott lesz.

A miniszterek szerint Magyarország hatást akar gyakorolni elnökségével, amelyet azzal a figyelemfelkeltő felhívással indított, hogy „Tegyük újra naggyá Európát”, Donald Trump volt amerikai elnököt, Orbán szövetségesét idézve.

„Szándékunkban áll nyomot hagyni” – mondta Kovács Zoltán, Orbán szóvivője csütörtökön, mielőtt a moszkvai útról szóló hírek megjelentek volna. „A miniszterelnök politikai értelemben fogja használni az elnökséget” – írja a Reuters.