Jót tett a május a magyar tőzsdének. Bár az áprilisi kiugró forgalom után visszafogottabb lett a kereskedés, a Budapesti Értéktőzsde így is kiegyensúlyozott hónapot zárt. A részvénypiaci forgalom meghaladta az 511 milliárd forintot, a BUX index pedig magas szinten fejezte be a hónapot. A befektetők figyelme továbbra is főként az OTP-re, a Molra és a Magyar Telekomra irányult.
BUX-csúcs közelében zárt a május a pesti börzén. Forrás: Unsplash (illsuztráció)
Kiegyensúlyozott májusi hónapot zárt a Budapesti Értéktőzsde
Kiegyensúlyozott kereskedési aktivitás mellett zárta a májust a Budapesti Értéktőzsde. Az azonnali részvénypiaci forgalom 511,6 milliárd forintot tett ki, ami napi átlagban 26,9 milliárd forintos kereskedési volument jelentett. Bár az áprilisi kiugró aktivitáshoz képest mérséklődött a forgalom, a hazai részvénypiac továbbra is jelentős befektetői érdeklődés mellett működött – számolt be közleményében a BÉT.
Visszafogottabb volt a forgalom az áprilisi csúcs után
Májusban csökkent a tőzsdei forgalom az előző hónaphoz képest. Áprilisban az országgyűlési választást követően jelentősen élénkült a kereskedés, akkor a havi részvénypiaci forgalom 814,4 milliárd forintot ért el, napi átlagban 40,7 milliárd forinttal.
Ez 2007 óta a legmagasabb havi átlagos forgalmi érték volt a BÉT-en. Ehhez képest a májusi 511,6 milliárd forintos volumen mérséklődést jelent, ugyanakkor a piac aktivitása továbbra is kiegyensúlyozottnak számított.
Magasan zárt a BUX index
A Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexe, a BUX 134 616,81 ponton fejezte be a májust. A hónap során a mutató május 5-én érte el legmagasabb értékét, amikor 135 935,10 pontig emelkedett.
A BÉT közlése szerint a nemzetközi piacokon tapasztalható óvatos befektetői hangulat a magyar tőzsdei kereskedésre is hatással volt. A befektetők figyelmét elsősorban a geopolitikai fejlemények, a kötvénypiaci mozgások, valamint az inflációs és kamatpályával kapcsolatos várakozások határozták meg.
Az OTP maradt a piac középpontjában
A befektetői aktivitás májusban is elsősorban a vezető részvényekre koncentrálódott. Az OTP Bank papírjai kiemelkedő érdeklődés mellett forogtak, a részvény havi forgalma 306,9 milliárd forintot tett ki.
A második legnagyobb forgalmú részvény a Mol volt 64,4 milliárd forinttal, míg a Magyar Telekom 57,9 milliárd forintos havi összforgalommal zárta a hónapot. Ez alapján a három blue chip adta a májusi részvénypiaci aktivitás döntő részét.
A kisebb papírok között is volt kiemelkedő teljesítmény
A kis- és közepes kapitalizációjú vállalatok mezőnyében a Glia Nova teljesített a legerősebben. A társaság részvényeinek árfolyama a hónap során 37,5 százalékkal emelkedett.
Ez azt mutatja, hogy bár a forgalom továbbra is a nagy papírokra koncentrálódik, a kisebb részvények között is akadtak látványos árfolyammozgások. Ezek azonban jellemzően alacsonyabb likviditás mellett történnek, így a befektetői kockázatok is eltérhetnek a blue chipeknél megszokottaktól.
A WOOD & Company volt a legaktívabb szolgáltató
A befektetési szolgáltatók rangsorában májusban is a WOOD & Company végzett az első helyen, 330,7 milliárd forintos havi forgalommal. A második helyet a Concorde szerezte meg 267,8 milliárd forinttal, míg a harmadik az Erste lett 163 milliárd forintos forgalommal.
A sorrend azt jelzi, hogy a hazai tőzsdei kereskedésben továbbra is néhány nagyobb szereplő bonyolítja a forgalom meghatározó részét.
Óvatos nemzetközi hangulat mellett tartotta magát a magyar piac
A májusi tőzsdei teljesítményt a nemzetközi környezet is befolyásolta. Az energiapiaci mozgások, a devizapiaci kilengések, a technológiai szektor hírei és a kamatvárakozások egyaránt hatottak a globális részvénypiacokra.
A Budapesti Értéktőzsde ennek ellenére stabil hónapot zárt. A forgalom ugyan elmaradt az áprilisi kiugró értéktől, de a 511,6 milliárd forintos havi volumen és a magas BUX-zárás azt mutatja, hogy a magyar részvénypiac továbbra is aktív befektetői figyelem mellett működik.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: BÉT
