Az elemzők 4,8 százalékos várakozását messze meghaladó mértékben, 5,3 százalékra ugrott az infláció júniusban. Az okok között a hónapban komoly mértékben gyengülő forint és – részben emiatt – megugró üzemanyagárak és a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése mellett ott találjuk a koronavírus járvány 3. szakaszát követő enyhítések hatását is. Az újranyitás miatt óriási kereslet keletkezett, elsősorban a szolgáltatási oldalon. Mindez komoly munkaerőhiányhoz vezetett, a dolgozókért zajló versenyben feljebb kúsztak a bérek, amit béremeléssel kellett kompenzálnia a cégeknek. S bizony, a korábbi több, mint egy év kiesett forgalmát is pótolni szeretnék a cégek – így a szolgáltatások ára is komolyan emelkedett.
A drága lángos hatása
Az elemzők nem igazán optimisták, szerintük a pénzromlás üteme a következő hónapokban is az 5 százalékos szint közelében marad majd, ráadásul többen – így a Takarékbank szakértői is – úgy vélik, hogy a szolgáltatói árak kilövése a következő hónapokban tovább folytatódhat. A rekordáron adott balatoni lángosnak a money.hu szakértői szerint komoly hatása lehet a jövőre nézve is.
Nagyobbat léphet az MNB?
Az az inflációs folyamatok egyértelművé teszik, hogy tovább folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban indított kamatemelési ciklusa. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Zöld Eszköztár Stratégia című sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a júliusi döntés kapcsán meghatározó lesz, hogy milyen mértékben emel majd a ciklus végéig kamatot havonta az MNB. A piac eddig 15 bázispontos kamatemelési lépéseket várt, ám a júniusi inflációs adatok fényében több elemző már azt is felvetette, hogy ennél magasabb lehet az emelés mértéke.
A kamatdöntést most a lakáshitel felvétel előtt állók is várhatják. A júniusi kamatdöntés óta a hosszan fix lakáshitelek kamatszintjét befolyásoló jegybanki mutató (BIRS) értéke
- 3 éves időtávra 0,2 százalékponttal,
- 5 évre 14 bázisponttal emelkedett.
Ha július 27-én az előzetesen várt 15 bázispontnál komolyabb kamatemelés történik, a bankok – amelyek az elmúlt hetekben megkezdték a kamatok emelését – még gyorsabb emelésre kényszerülhetnek. A hitelfelvételt tervezőknek ezért érdemes lehet a nyári napokban is időt szakítani az ügyintézés felpörgetésére.
Kamatemelésre felkészülni
De ha csak a várt 15 bázispontos kamatemelést lépi meg az MNB, az alapkamat akkor is 1 százalék fölé (1,05 százalékra kerül). Ilyen szinten utoljára 2016. májusában volt az alapkamat. Akkor a lakáshitelek átlagos kamatszintje 5,11 százalék volt, 10 éves kamatfixálás mellett pedig 5,42 százalékon lehetett lakáskölcsönhöz jutni. Az MNB legutolsó, idén áprilisi adatai szerint a lakáshitelek átlagos kamatszintje 3,93 százalék volt, míg aki legalább 10 évre fixálta kölcsönének törlesztőrészletét átlagosan 4,46 százalékos kamatot fizet. Természetesen nem várható visszatérés a 2016-os magas kamatokhoz, de az bizonyos, hogy a következő hónapokban drágulni fognak a kölcsönök.
Ráadásul a drágulás folyamatos lesz, az elemzők most azt várják, hogy több hónapon keresztül emeli az alapkamatot az MNB, az általános vélekedés szerint év végére legalább 1,35-1,5 százalékra emelkedik majd a szintje. Ez pedig azt jeleni majd, hogy az irányadó kamatszint fél év alatt 0,75-0,9 százalékponttal is emelkedhet majd – ez az a mérték, amely a banki hitelek drágulásának minimuma lesz.
Fontos az összehasonlítás
A bankok persze nem egy időben és nem egyforma mértékben drágítják majd a hiteleket. Ebben a helyzetben fontossá válik az, hogy hol és milyen feltételek mellett, milyen gyorsan lehet hozzáférni a kölcsönökhöz. A money.hu lakáshitel oldala segít az eligazodásban és abban, hogy az információk alapján a legmegfelelőbb bankhoz forduljunk.
