Ukrajna nem mászott ki a gazdasági válságból azzal, hogy a hétvégén kijevi tüntetők elfoglalták a parlamentet, az elnöki és a miniszterelnöki hivatalt, majd a csonka parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt a korábban elmenekült Janukovics elnökkel szemben. Az országot fizetésképtelenség fenyegeti, s a májusra előrehozott választásokig is pénzügyi segítségre szorul.
Ki emelte a tétet?
Emlékezhetünk, hogy az elmozdított Janukovics legutóbb 15 milliárd dolláros orosz segítségről tárgyalt Putyinnal. Ez a lehetőség a politikai fordulattal kútba esett. Ugyanakkor Olli Rehn, az Európai Bizottság biztosa úgy nyilatkozott, hogy az EU kész segítséget nyújtani. Az legoptimistább becslések szerint 20 milliárd euróról lehet szó, ha megalakult az új kormány.
Ehhez képest az ukrán pénzügyminisztérium ma azt közölte, hogy az eladósodott országnak 35 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége a következő két évben. Ráadásul a segély első részletének egy-két héten belül meg kellene érkeznie. Jurij Kolobov ügyvezető pénzügyminiszter azzal a javaslattal állt elő, hogy a „Nyugat” szervezzen egy nagy nemzetközi „adományozó értekezletet”.
Látszólag tehát az új vezetés emelte a tétet. Valójában nem. Amikor Janukovics még az ősszel megszakította a tárgyalásokat az Európai Unióval, 160 milliárd dollárt kért 10 évre, ami két évre vetítve 30 milliárd dollár lenne. Ha ehhez hozzászámítjuk a „romeltakarítást”, akkor azt lehet mondani, hogy az ügyvezető pénzügyminiszter most nagyjából ugyanazt kérte Brüsszeltől, mint a bukott elnök.
Az EU azonban láthatóan növelte a kézbe vett zsetonok számát, hiszen novemberben még csak 610 millió eurós technikai segítségnyújtásra volt hajlandó, míg most 20 milliárd eurót lebegtetnek. Igaz, ez is elmarad körülbelül 7 milliárd dollárral a kijevi segélykéréstől. De az a két összeg már összemérhető.
Recesszió és orosz függés
Ukrajnának ebben az évben 6 milliárd dollár államadósságot kell törlesztenie. Miközben az ukrán gazdaság második éve birkózik a recesszióval. A költségvetési hiány már a tüntetések előtt is túl volt a 6 százalékon, s a folyó fizetési mérleg egyenlege is riasztó. Hogy meddig tarthat ki Ukrajna? Nos, beszédes szám a 18 milliárd dollárra olvadt jegybanki tartalék.
Nagy tehertétel az ország gazdaságának orosz kitettsége is. Míg az ukrán kivitel egynegyede irányul az EU-ba, addig az export egyharmadát az orosz vezetésű vámunió veszi fel. Az orosz kitettség kapcsán leggyakrabban az ukrán energiafüggés kerül szóba. Nem véletlenül, hiszen a földgázfogyasztás kétharmadát a Gazprom szállítja. A Kijev által elismert gáztartozás 4 milliárd dollár, a vitatott adósság pedig további 7 milliárd dollár. De az Oroszországban dolgozó kétmillió ukrán „vendégmunkást” sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a gazdasági összefonódásról beszélünk. És végül, érzékenyen érintheti a Nyugat felé tartó Ukrajnát, hogy kívül kerül az eurázsiai vámunión, miközben a gazdaság nyugati orientációjának költségei alig becsülhetőek. Annál is kevésbé, mert az ukrán feldolgozóipar termékei ma jószerével eladhatatlanok a legális európai kereskedelemben.
Ukrajna „kiszabadítása” ma sokkal nagyobb anyagi és politikai erőfeszítést igényel, már amennyiben ez egyáltalán megoldható, mint amennyit igényelt a ’90-es évek elején a Köztes-Európa szovjet szatellit államainak kiszabadítása Moszkva „öleléséből” – fogalmazta meg az Európai Unió és az Egyesült Államok előtt álló kihívást Sz. Bíró Zoltán Oroszország szakértő.
Pénzügyi fertőzés fenyeget
A látványos katasztrófa forgatókönyvek és a magyar blue chipek jól számszerűsíthető kitettségei ellenére sem egy esetleges ukrán összeomlás vagy államcsőd fenyegeti elsősorban a magyar gazdaságot. Sokkal veszélyesebb az alattomos pénzügyi fertőzés lehetősége.
Még a kedvezőbb kijevi szcenáriók esetén is elkerülhetetlennek látszik az ukrán válság beszivárgása. Ami ellen alig védekezhetünk. A góc várható kiterjedését legfeljebb becsülhetjük. Valamilyen szinten biztosan meginog a térségbe vetett bizalom, s valamennyire mindenképpen leértékelődnek az Ukrajnával szomszédos országok kötvényei és fizetőeszközei.
Észre kell venni, hogy legnagyobb hitelezőnk a Mark Möbius tőzsdeguru által vezetett Franklin Templeton alapkezelőnek, amely a magyar államadósság 12 százalékát tartja kézben, óriási az ukrán kitettsége. A Templeton 6,4 milliárd dollár értékben vásárolt ukrán állampapírokat, ami Ukrajna nemzetközi dollárkötvény-állományának egyharmada. Az amerikai alapkezelő napi szinten bukik óriási összegeket az ukrán válságon, s előfordulhat, hogy egy veszteségküszöb felett óvatosságból csökkenti a térségi kötvényállományát. Nem ennyire közvetlen, mégis kellemetlen hatással járhat, ha Mark Möbius veszteségei elriasztják a térségből a befektetőket. És a maradók is kockázatkerülők lesznek.
