2024 április 25

Ezt a 200 milliárdot is lenyúlja a kormány

Lassan nincsen hét tüntetés nélkül. Kedden este 6 órára a 60 ezren a magánnyugdíjukért civil csoportosulás hívja a megmaradt magánnyugdíj pénztári vagyon államosítása ellen tiltakozókat a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete elé, a József nádor térre.

zár_pénz_sxckicsi 130926Gyenge láncszemet keresnek

Ha visszagondolunk, hogy négy évvel ezelőtt még 3 millió tagja volt a magánnyugdíj kasszának, s a kezelt vagyontömeg elérte a 3000 milliárdot, akkor a mostani 62 ezres tagság és a megmaradt 200 milliárdos vagyon, reménytelen végvári harcot sejtet. Annál is inkább, mert az elmúlt hetek költségvetési és adóügyi ötletelése során, jól láthatóan azt tapogatta a kormány, hol vannak a gyenge láncszemek. Vajon az apolitikusnak tartott internetfüggőktől vagy a már többször hitegetett és mindannyiszor becsapott pedagógusoktól könnyebb elvenni néhány milliárdot. A harcos tüntetésekre a kormány rendre meghátrál, míg a kiszolgáltatott csoportokat gátlástalanul megsarcolja.

Könnyű préda – zsíros falat

A magánkasszások látszólag könnyű prédának számítanak, ráadásul, zsíros falatot ígérnek az államháztartásnak. Az előző ciklusban a 3 millió pénztártag döntő többsége már a kormány verbális intervenciójának engedett, s lényegében önként lemondott a megtakarításairól. Míg a többiek a zsarolás – állami nyugdíjjogosultság elvesztésének fenyegetése – hatására adta fel a megtakarításait. Pusztán az egyéni nyugdíjszámla „svéd modelljének” ígéretéért.

A régi rendszerben maradást 100 ezren kockáztatták. Közülük maradtak meg máig 62 ezren. És a zsarolás idején éppúgy nem volt tömeges tiltakozás, ahogy azt is békésen vette tudomásul a közel 3 millió egykori pénztártag, hogy az egyéni számláknak se híre, se hamva. Miként az sem keltett közfelháborodást, hogy az államosított, közel 3 ezer milliárdos vagyont elfüstölte a költségvetés. Bár azt állítólag az államadósság csökkentésére fordították, ám az államadósság mégsem csökkent érzékelhetően.

deviza forint GazdasagTVSokan többször is átléptek

A megmaradt 4 magánnyugdíj pénztár (Budapest, Horizont, MKB, Szövetség) létét az a kormányzati javaslat fenyegeti, mely szerint ” a Pénztár jogutód nélkül megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken”. A nemzetgazdasági miniszter, úgymond, a csak névlegesen működő pénztárak vagyonát „menti”, hiszen a tagok többsége nem fizet rendszeresen tagdíjat.

Nos, a mindenre elszánt magánpénztári tagoknak az elmúlt években kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, mint hogy az egyébként nem kötelező tagdíjjal törődjenek. A kisebb pénztárak megszűnése és a nagyobbak fúziója ugyanis praktikusan azt jelentette, hogy sok pénztártag 2-3 átlépést is kénytelen volt adminisztrálni, akár egyetlen év leforgása alatt. Éppen ezért nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a tagdíjfizetésekből.

Öntudatos kisebbség

A mai kasszatagok az egykori tagság legöntudatosabb tagjai, akik a legkülönfélébb megfontolásokból – kockázatvállalás, politikai meggyőződés, bizalmatlanság az állami ellátórendszerrel szemben – vállalták még az állami jogosultság esetleges elvesztését is.

És a számukat sem érdemes alábecsülni, hiszen a reális tömegszámítások szerint az internetadó ellen sem tüntettek 10-15 ezernél többen.