Az alelnök cáfolta azt a tegnap megjelent sajtóhírt, amely szerint az eljárás „önfeljelentéssel” indult. „Az MNB részletes, célzott és előrehozott helyszíni átfogó vizsgálatot indított, elsősorban a DRB bankcsoportnál tapasztalt szokatlan értékpapír-tranzakciók miatt. A Buda-Cashnél a vizsgálat e gyanú nyomán ezen a héten hétfőn kezdődött, a cég székhelyén vizsgálati cselekményeket folytattak le, és csak ezt követően került sor a brókercég igazgatósági tagjainak meghallgatására” – mondta az interjúban.

Együttműködnek a BudaCash vezetői

Tölgyesi Pétert, a brókerház vezérigazgatóját képviselő ügyvéd ma úgy nyilatkozott, hogy védence a rendőrség hétfő esti razziája előtt meghallgatást kért az MNB vezetőitől, amelyen feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal „köszönő viszonyban” álló hiányát.

Bánáti János azt is közölte, hogy a cég vezetői nem menekültek külföldre, az országban vannak és a hatóságok rendelkezésére állnak.

Windisch László hozzátette ugyanakkor, hogy a „jegybank részéről már a BudaCash vizsgálat első óráiban célzott adat- és analitika-lekérésekre került sor.”

„Az valóban lehetséges, hogy azért eszkalálódott ennyire gyorsan az ügy, mert ezek nyomán a brókercég vezetőinek egyszerűen nem volt más választásuk, mint az, hogy szorult helyzetükben megosszák velünk és a nyomozó hatóságokkal az elmúlt évek visszaéléseinek részleteit” – közölte az alelnök.

Meghamisították a nyilvántartásokat

Az eltűnt összeget illetően az alelnök azt mondta, hogy a teljes összeg a Buda-Cashnél tűnt el, viszont a brókercég a gyanú szerint bankok vagyonának egy részét is eltüntethette. A mostani becslés szerint nagyjából 60-65 milliárd forint az, amivel a Buda-Cash a DRB bankcsoport bankjai felé nem tud elszámolni.

Így jött össze a hiány

Tölgyesi Péter ügyvédjének a hvg.hu-n megjelent nyilatkozata szerint a hiány valóban abból jött össze, hogy a brókercég nem tudott elszámolni a DRB bankcsoport négy pénzintézetének értékpapírjaival, főképpen állampapírokkal, ám azt még nem tárták fel, hogy pontosan milyen ügyletek deficitjének a fedezésére használták fel azokat.

Az ügyvéd tájékoztatása szerint a brókervezetőket egyelőre tanúként hallgatja ki a rendőrség, de az eljárás hangvételéből az következik, hogy sikkasztással gyanúsíthatják majd meg őket és esetleges társaikat.

A rendellenesség az MNB jelenlegi ismeretei szerint nem a bankok működésében volt, a brókercég egyszerűen meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt. Ezen felül nagyjából 30 milliárd forint az, amivel a brókercég a saját ügyfeleit megkárosíthatta. Az alelnök hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a jegybank vizsgálata még nem zárult le, így az adatok még nem véglegesek.

Arra a kérdésre: előfordulhat-e, hogy más brókercégnél is hasonló szabálytalanságok történtek,  az alelnök úgy válaszolt: nem gondolja, hogy a szektor fertőzöttebb lenne, mint az általánosságban a piacokról elmondható. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy egy ilyen nagyságrendű csalássorozat felderítését követően a lehető legrövidebb időn belül az új vizsgálati módszerek használatával a szektor más szereplőinek működését is meg kell majd vizsgálniuk.

Már a jövő héten dönthetnek a felszámolásról

A vizsgálatról mindemellett azt is közölte  Windisch László, hogy abba a szakaszba értek, amely alapján akár már a jövő hét hétfőn döntés születhet a DRB bankcsoporthoz tartozó bankok felszámolásáról, és megindulhat az OBA kártalanítási eljárása is. A bankok ügyfeleinek ebben az ügyben semmit sem kell tenniük, ügyfelenként közel 30 millió forintig automatikus a kártalanítás.

A Buda-Cash ügyfeleit közel 6 millió forintig a BEVA kártalanítja, az a folyamat akár jövő hét közepén elindulhat, hiszen az eljárás már ebben az ügyben is ott tart, hogy döntés lehet a BudaCash esetleges felszámolásáról.

Az OBA esetében 1-2 hét, mire az ügyfelek a pénzükhöz juthatnak. A Bevánál hosszabb eljárásra lehet számítani, mivel ott tisztázni kell a tényleges követelésállományt.