Az Európa Bizottság (EB) számára az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy meggyőzzék az európai polgárokat arról, hogy szükség van reformokra a közösségben – emelték ki az EB témában kiadott közleményében.
Új munkamódszer
Az európaiak a gazdasági nehézségek és sokszor fájdalmas reformok után joggal várnak erősebb szociális védelmet, biztonságosabb határokat, energiabiztonságot, a digitális lehetőségek javulását, amely visszavezetheti Európát a növekedés és a munkalehetőségek javulásának útjára – idézte a közlemény Jean-Claude Junckert, aki egyben jelezte, hogy mind a 27 játékos különleges feladatot kap a célok megvalósításában.
Az új testületben hét alelnöki és további 20 biztosi pozíciót osztottak ki. Így a luxemburgi elnökkel együtt összesen 28 taggal működik majd a testület.
Alelnökök
Juncker első alelnöke Frans Timmermans lesz, aki a szabályozási program megvalósításáért felel. Feladata, hogy ügyeljen az alapjogok és a jogállamiság betartására az Európai Bizottság működésében.
A belsőpiac, ipar, illetve a vállalati és vállalkozási-portfólió a lengyel Elzbieta Bienkowskahoz kerül. Donald Tusk tegnap lemondott lengyel miniszterelnök után (akit decembertől az Európai Tanács élére kerül), újabb erős pozícióhoz jutottak tehát a lengyelek.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – s egyben a bizottság alelnöke – a korábbi híreknek megfelelően az olasz Federica Mogherini lett. A gazdasági, pénzügyi és adózási továbbá vámügyek felelős biztosává, s egyben alelnökké – szintén nem meglepetésként – a francia Pierre Moscovici nevezik ki.
Alelnöki pozícióba került továbbá Kristalina Georieva, akit a költségvetésért és humánerőforrásért felelős biztossá jelöltek, Alenka Bratusek, az energia unióért felelős biztos, a finn Jyrki Katainen, aki egyben a foglalkoztatásért, növekedésért, befektetésért és versenyképességért felelős biztos lesz. E csoportba tartozik továbbá Valdis Dombrovskis, akihez az euróért és társadalmi párbeszédért felelős portfóliót került, továbbá Andrus Ansip az egységes digitális piac felelőse.
Meglepő poszton Navracsics
Navracsics Tibor – minden előzetes találgatásra rácáfolva – a bizottság kulturális és oktatási, továbbá a foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat munkájára támaszkodhat majd, emellett pedig ő fog felelni a Munkavédelmi és -Egészségügyi Ügynökséggel, a szakképzések továbbfejlesztéséért felelős központtal, a munka- és életkörülmények javításán dolgozó alapítvánnyal és az Európai Képzési Alapítvánnyal fenntartott kapcsolatokért.
A magyar politikus korábban a kereskedelmi uniós biztosi poszt várományosaként, majd vámügyi biztosként emlegették. A Reuters legutóbbi előzetes listáján is vámügyi biztosként szerepelt.
A tagállamok javasoltak
Jean-Claude Junckert július közepén választotta meg az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács jelölése alapján. Ezt követően Juncker az uniós tagállamok kormányaihoz fordult, akiknek legalább egy-egy jelöltet kellett javasolniuk a majdani brüsszeli bizottságba. A magyar kormány Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi, jelenlegi külügyminisztert jelölte.
Juncker a múlt héten mind a 27 biztosjelölttel személyes tárgyalt brüsszeli irodájában, hogy meggyőződjön arról, a jelöltek megfelelnek az uniós szerződésben rögzített követelményeknek. A szerződés szerint ugyanis az Európai Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.
Juncker a múlt héten küldte meg a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsnak a biztosjelöltek neveit jóváhagyásra, amely még aznap el is fogadta a 27-ek listáját. A feladatok, tárcák szerdai kihirdetését követően a kijelölt biztosokat az Európai Parlament illetékes szakbizottságai hallgatják meg, majd az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kell szavazzon arról, hogy támogatja-e a testület egészét. Ha az EP többsége támogatja a Juncker-bizottságot, a tanács formálisan is kinevezi a testületet, amely ezt követően hivatalba is léphet.
