Az Uniper már azelőtt is a KfW német állami bank segítségére szorult, mielőtt Oroszország az uniós szankciókra válaszul leállította volna a gázszállítást a Németországba. A gázcsapok elzárása után azonban a vállalat eurómilliárdos veszteségeket könyvelt el a származtatott ügyletekből, súlyosítva az amúgy is aggasztó energiahelyzetet. Más energiavállalatokhoz hasonlóan az Uniper is használ származékos ügyleteket; ilyen például azon opciók biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben egy meghatározott áron kereskedjen a gázzal, így védekezve az energiaárak gyors elmozdulása ellen. Ezek a lehetőségek azonban nemcsak meglehetősen költségesek, hanem igen kockázatosak is. Az Uniper szóvivője elmondta, hogy a cég szeptember 30-ai állásakor 216 milliárd eurónyi származékos ügylettel rendelkezett, ezeknek azonban csak kis része kockázatos.

A piaci árak emelkedésével a közműszolgáltatóknak a származékos ügyletek értékét is emelniük kell, emiatt félő, hogy az Uniper európai viszonylatban kimagasló származékos pozíciói további veszteségekhez vezetnek, amennyiben az energiaárak tovább drágulnak. A német szövetségi kormány több mint 51 milliárd eurót költ az Uniper megmentésére, az államosítási folyamat lebonyolításával pedig további költségek várhatóak. Amellett, hogy az ipart és a lakosságot ellátó közműszolgáltató 40 milliárd eurós veszteséget jelentett az első háromnegyed évben, a piaci árak származékos ügyletekre való befolyása miatt a közeljövőben mintegy 21 milliárd eurónyi további veszteség várható. A Reuters hírügynökség becslései az energiaárak szeptember végi állásával lettek kiszámítva. A Uniper szóvivője hozzátette: az orosz gázszállítás hiányában arra lehet számítani, hogy az energiaipar 2024 végéig veszteséges lesz. A német gazdasági és klímavédelmi minisztérium közlése szerint az Uniper államosításánál „minden számottevő szempontot figyelembe vettek és kiértékeltek, beleérve az éves jelentésben felsorolt mérlegkockázatokat is” – közölte a távirati iroda.