A Tajvan-szorosban kialakított, fél évszázadig tartó „békét” Kína, Tajvan és az Egyesült Államok részéről mutatott kreatív diplomácia, katonai elrettentés és önmegtartóztatás kombinációjának köszönhetjük. A békét támogató eszközök mostanra viszont kezdenek elhalványulni. A szakértők egyre nagyobb esélyt látnak egy háborúra Kína és Tajvan között. Láthattuk, hogy az orosz-ukrán háború milyen hatással volt és van is a világra. Ez miatt sokan tartanak tőle, hogy Putyin egyik legnagyobb szövetségese, Hszi Csin-ping hasonló lépésre szánhatja majd el magát. Egy Kína-Tajvan háború viszont még az eddigieknél is nagyobb károkat okozna főleg az USA csatlakozásával. Sokáig kerülték az erőszak bevetését, hiszen tisztában vannak a következményekkel. Akkor viszont mi változott?

Kína óvatosságra figyelmeztet – újabb oka lehet a támadásnak

Az instabilitás forrásai megnőttek, és ezzel együtt Kína kockázati toleranciája is emelkedett. Nancy Pelosi majd egy évvel ezelőtt tett látogatása óta elszabadultak az indulatok. Kína rengeteg gyakorlatot tartott, melyek során vészesen közel merészkedtek a szigetországhoz. Köztudottan Kína fő célja, hogy a 21. század közepére teljes mértékben világszínvonalú erőkké alakítsák át a Kínai Népi Felszabadító Hadsereget. A közeljövőt nézve több szakértő szerint Peking 2025-re készen állhat arra, hogy katonai inváziót indítson Tajvan ellen. Ennek egyik feltörekvő, de annál erősebb indítéka a gyenge gazdasági teljesítmény.

Egy háborúval Hszi Csin-ping megpróbálhatja elterelni a figyelmet a rosszul teljesítő gazdaságról, derült ki a Council on Foreign Relations agytröszt által összehívott csoport kedden kiadott jelentéséből. Az Egyesült Államok és Tajvan közti kapcsolatokra irányuló vizsgálat lefedte az olyan fontos területeket is, mint politika, diplomácia, gazdaság és biztonság. Figyelmeztettek arra is, hogy a négy évtizede kialakított rendszer kezd egyre törékenyebbé válni. Mindent összevetve a két nagyhatalom közti mélyponton levő kapcsolat, a status quo megváltoztatására való törekvés, valamint a gazdaság lassulása mind növeli a konfliktus kockázatát. „Mivel Kína gazdasági növekedése lelassult Hszi alatt, egyre inkább a nacionalizmus felé fordult, hogy igazolja a Kínai Kommunista Párt hatalmi monopóliumát. Egy további visszaeséssel a tajvani kérdéshez fordulhat,” olvashattuk a jelentésben.

Forrás: foreignaffairs.com; nikkei.com

Címlapkép: Shutterstock