Sötét mód ikon
2026 június 16
Paradox helyzet Kínában – Több tízezer új külföldi cég, mégis esett az FDI

Paradox helyzet Kínában – Több tízezer új külföldi cég, mégis esett az FDI

Átalakulóban van a külföldi cégek befektetési stratégiája Kínában. 2025-ben több mint 70 ezer új külföldi cég alakult Kínában, ugyanakkor a ténylegesen beáramló közvetlen külföldi befektetések értéke 9,5 százalékkal visszaesett, ami fordulópontot jelenthet a befektetői hozzáállásban. 

Érdekesen alakul a külföldi cégek befektetéseinek trendje az ázsiai országban. Forrás: Unsplash

Rekord számú új külföldi cég Kínában, mégis csökkent a befektetett tőke értéke

Trendváltás jelei érzékelhető Kínában a külföldi befektetéseknél. A Kínai Kereskedelmi Minisztérium friss adatai szerint 2025-ben 70 392 új, külföldi befektetéssel működő vállalat alakult Kínában, ami 19,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kedvező cégalapítási adat azonban egy ellentmondásos képpel párosul. A közvetlen külföldi befektetések (FDI) teljes értéke éves összevetésben 9,5 százalékkal csökkent – számolt be Reuters az ellentmondó helyzetről.

Több új cég, de kevesebb tőke érkezett

A minisztériumi közlés szerint a tényleges FDI értéke 2025-ben 747,69 milliárd jüan volt, ami nagyjából 106,9 milliárd amerikai dollárnak felel meg. Ez ugyan jelentős összeg, ám elmarad az egy évvel korábbi szinttől, ami arra utal, hogy a külföldi befektetők óvatosabb tőkeallokációval lépnek be a kínai piacra.

A tendencia mögött az állhat, hogy miközben sok vállalat továbbra is stratégiai jelenlétet kíván kiépíteni Kínában, a nagy volumenű, tőkeintenzív beruházások egy része halasztódik vagy kisebb léptékben valósul meg.

Szolgáltatások és technológia viszi a prímet

Az FDI szektorális megoszlása egyértelműen a szolgáltatóipar felé billen. A szolgáltatóipar beruházásaiba  545,12 milliárd jüan ment. A feldolgozóipar szektorba pedig 185,51 milliárd jüan összegű befektetés érkezett.

Viszont kiemelkedő eredményt mutat a fejlett technológiai szektor, amely 241,77 milliárd jüan közvetlen külföldi befektetést vonzott. Ez arra utal, hogy a külföldi tőke egyre inkább a magas hozzáadott értékű, innovációvezérelt területekre koncentrál.

Látványos növekedés egyes speciális ágazatokban

Bár az összesített FDI csökkent, több részterületen kifejezetten dinamikus bővülés volt megfigyelhető. Az e-kereskedelmi szolgáltatások 75 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az orvostechnikai eszközök és berendezések gyártása is növekedést mutat, mégpedig 42,1 százalékkal nőtt az elmúlt év során. Az űrhajózási járművek és berendezések gyártása is 22,9 százalékkal erősödött az utóbbi év során. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Kína továbbra is erős vonzerőt jelent a digitális gazdaság, az egészségipar és a stratégiai technológiai ágazatok számára.

Mely országok növelték leginkább befektetéseiket?

Országonként vizsgálva a befektetési aktivitást, több európai és közel-keleti szereplő is erős növekedést mutatott. A svájci vállalatok befektetései 66,8 százalékkal növekedtek az elmúlt évben.  Az Egyesült Arab Emírségek cégei 27,3 százalékkal növelte a beruházásait az országban. De a brit vállalatok is az élen maradtak a 15,9 százalékos beruházás növekedésükkel.

Mi magyarázza az ellentmondást?

A szakértők szerint a több új cég, de alacsonyabb FDI-érték kombinációja azt jelezheti, hogy a befektetők fokozatos piacra lépési stratégiát választanak és így növekszik a kisebb, szolgáltatásorientált vállalkozások aránya. A geopolitikai és szabályozási kockázatok miatt visszafogottabbak lettek a nagyberuházások. Kína pedig újabb ösztönzőkkel, például befektetési kedvezményekkel és technológiai programokkal igyekszik fenntartani a külföldi tőke érdeklődését.

A 2025-ös adatok alapján Kína továbbra is fontos célpontja a külföldi vállalatoknak, különösen a szolgáltatási és technológiai szektorban. Ugyanakkor a befektetések szerkezete átalakulóban van. A hangsúly egyre inkább a minőségre és a stratégiai jelenlétre, nem pedig a puszta tőkemennyiségre helyeződik át.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.