A japán kormány hétfőn közzétett első becslése szerint július-szeptemberben szezonális kiigazítással számolva 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) reálértéken az előző három hónaphoz képest. Ez sokkal rosszabb az elemzők által várt 0,2 százalékos csökkenésnél és az előző negyedévben mért 0,4 százalékos növekedésnél. Évesített ütemben 3,0 százalékkal esett vissza a japán gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben. Elemzők 0,8 százalékos csökkenésre számítottak az előző negyedévi másfél százalékos növekedés után. Január-márciusban negyedéves összehasonlításban 1,0 százalékkal, évesítve pedig 3,9 százalékkal csökkent a reál-GDP, miután tavaly a második fél évben, a járvány első hulláma által okozott sokk után erőteljesen bővült a gazdaság.

A vártnál is sokkal nagyobb volt a visszaesés amiatt, hogy a szűk ellátási keresztmetszetek visszavetették az autógyártást és a tőkeberuházásokat – mutatott rá Minami Takesi, a Norinchukin kutatóintézet vezető közgazdásza. Hozzátette: arra számítanak, hogy a gazdaság teljesítménye a folyó negyedévben fellendül, de az ütem lassú lesz, mivel a fogyasztás nem kapott erőre azután sem, hogy a járvány miatti korlátozásokat enyhítették szeptemberben. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának teljesítménye éles ellentétben áll más olyan fejlett országokhoz képest, mint az Egyesült Államok, ahol a kereslet erősödésének köszönhetően 2 százalékkal nőtt a gazdaság a harmadik negyedévben. Kínában is a vártnál erősebb ütemben bővült az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom októberben, dacára a szűkös kínálatnak és a járvány miatti újabb korlátozásoknak.

Egyes elemzők szerint az exportorientált japán gazdaság túl nagy mértékben függ az autógyártástól, ami azt eredményezi, hogy a kereskedelmi zavarok más országokhoz képest nagyobb csapást jelentenek számára. Kisida Fumio miniszterelnök azt tervezi, hogy több tízmilliárd jen értékű gazdaságösztönző csomagot terjeszt elő a héten, de több közgazdász is szkeptikusan ítéli meg a várható hatásokat. Valószínűleg egy vegyes csomagot, a növekedést rövid és hosszú távon ösztönző intézkedéseket terjeszt elő a kormányfő, és a hangsúlyok elmosódhatnak, így rövid távon nem várható érdemi hatás – vélte Minami Takesi. A harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest 3,8 százalékkal csökkentek a tőkeberuházások, szemben a második negyedévben mért 2,2 százalékos növekedéssel. A háztartások fogyasztása 1,1 százalékkal esett vissza, míg az előző negyedévben még 0,9 százalékkal nőtt. Az export értéke 2,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedé – adta hírül a távirati iroda.

A Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a japán gazdaság 5,1 százalékos évesített ütemmel nő a folyó negyedévben a fogyasztás és az autógyártás fellendülésének hatására, A japán vállalatok eredményességét azonban veszélyeztetik a magasabb nyersanyagköltségek és a szűk ellátási keresztmetszetek, ami beárnyékolhatja a rövid és középtávú gazdasági kilátásokat. A reál GDP várhatóan csak 2023 második felében éri majd el a járvány előtti szintet.