A vártnál sokkal alacsonyabb lett az infláció az eurózónában!
Robusztus, de lassabb növekedést vár az EBRD
Jövőre robusztus, de az eddig vártnál valamivel lassabb növekedést valószínűsít tevékenységi területén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Közép- és kelet-európai gazdaságok
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott őszi előrejelzése az idei év egészére 2,8 százalékos, 2025-re 3,5 százalékos átlagos növekedést valószínűsít a bank működési térségében. Ezek 0,2, illetve 0,1 százalékponttal alacsonyabb prognózisok az előző, májusban kiadott jelentésnél. A változtatást mindenekelőtt a fejlett európai gazdaságok gyengébb kilátásaival és a közel-keleti konfliktussal – az egyidejű gázai és libanoni háborúval – indokolta az EBRD. De az okok között felsorolta a kazahsztáni és az üzbegisztáni bányászati ágazatok stagnálását. Valamint a Marokkót és Tunéziát sújtó aszályokat is. Az EBRD az idén másodszor csökkentette a tevékenységi gazdaságaira szóló előrejelzését.
Tavaszi prognózisában a bank a tavalyi 2,6 százalék után 2024-re 3 százalékos, 2025-re 3,6 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsített. De az ezt megelőző, tavaly szeptemberi regionális előrejelzésben szereplő növekedési ütemhez képest ez is 0,2 százalékpontos negatív korrekciót jelentett.
Tavaszi korrekció
A tavaszi változtatást az EBRD mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a német gazdaság gyenge növekedése miatt a közép-európai és a balti EU-térség is valamivel gyengébben teljesített a vártnál az év elején. A csütörtökön Londonban ismertetett új, őszi EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban – 2024-re átlagosan 2,3 százalékos, 2025-re 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A bank a teljes működési térségre szóló csökkentett várakozásával ellentétben ebben az országcsoportban mindkét évre 0,1 százalékponttal javította növekedési becsléseit.
Az EBRD várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 1,8 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül. Ezek valamivel lassabb növekedési ütemek lennének a tavaszi előrejelzésben szereplő várakozásnál. Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar gazdaságnak a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után kellett visszalendülnie. 2024 első felében a magyar hazai össztermék már 1,3 százalékkal bővült 2023 azonos időszakához képest. E fellendülés fő hajtóereje a reálbérek csaknem 10 százalékos növekedése volt. A magyarországi munkanélküliség 4,3 százalék, a foglalkoztatottsági ráta meghaladja a 81 százalékot – hangsúlyozza a csütörtöki EBRD-jelentés.
A bank kiemeli azt is, hogy Magyarország a Kínából érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések kulcsfontosságú célországává vált. Az EBRD adatai szerint az Európába irányuló kínai működőtőkeexport 44 százaléka a magyar gazdaságba – jórészt az elektromos járműveket gyártó ágazatba – érkezik. Ez azt jelenti, hogy 2023 egészében és az idei év első felében a magyar gazdaságba csaknem 5 milliárd euró értékű – a GDP 2,5 százalékának megfelelő – külföldi működőtőke-befektetés érkezett. Ez hozzávetőleg 9 ezer új munkahelyet teremtett – áll az EBRD jelentésében.
Ukrajna
Ukrajnában az EBRD szerdai előrejelzése szerint 2024 egészében 3, 2025-ben 4,7 százalékos gazdasági növekedés várható. A jövő évi ukrán előrejelzést a bank 1,3 százalékponttal csökkentette az ukrajnai infrastruktúrát érő orosz támadások miatt. A bank kiemeli, hogy az ukrán hazai össztermék 2022-ben, az Oroszország által indított háború első évében 28,8 százalékkal zuhant. De tavaly már 5,3 százalékkal nőtt. Oroszországban az EBRD az idén 3,6 százalékos – a tavaszi előrejelzésnél 1,1 százalékponttal jobb -, jövőre 1,5 százalékos gazdaság növekedést valószínűsít.
Képek forrása: Shutterstock