A szövetségi munkaügyi hivatal (BA) kedden közölt adatai szerint a társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles, teljes munkaidőben foglalkoztatottak mediánbére tavaly 3427 euró volt, 26 euróval emelkedett 2019-hez képest.

Ez a legkisebb összegű növekedés 2009 óta, amikor a gazdasági és pénzügyi világválság miatt a mediánbér csak 20 euróval emelkedett. A BA szakértőinek számításai szerint ha nem lett volna járvány, 69 euróval nőtt volna a mediánbér.

A különböző ágazatok közül még csökkent is a mediánbér a feldolgozóiparban és a vendéglátásban.

A feldolgozóiparban 44 euróval, a vendéglátóiparban pedig 79 euróval csökkent, míg a biztosítási szolgáltatások területén 111 euróval, az egészségügyi és szociális szolgáltatások területén 80 euróval, az oktatás és képzés esetében pedig 77 euróval nőtt a mediánbér.

A rövidített munkaidő intézményének bevezetése megakadályozta ugyan a tömeges elbocsátásokat, de ez a kormányzati program csökkentette, illetve erősen lassította a bérek növekedését. A speciális juttatások és az emelések felfüggesztése ugyancsak visszafogta a bérjövedelmek emelkedését – ismertete a távirati iroda.

Bár szűkül a rés, továbbra is nagyok a különbségek Nyugat- és Kelet-Németország között. Nyugat-Németországban a mediánbér 3540 euróra rúgott, ami 650 euróval több, mint a keletnémet tartományokban, beleértve Berlint is (2890 euró). Két éve, 2019-ben a különbség 699 euró volt.

A járványtól függetlenül a szakmai képzettség nagyon erősen meghatározza a bérszínvonalat. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók mediánbére 5265 euró, a szakmunkásoké pedig 3300 euró volt. A szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalók 2515 eurót kerestek.

A fizetést meghatározza a munkaadó vállalat mérete is. A legalább 250 munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál a
mediánbér 4259 eurót tett ki tavaly, míg a tíznél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozásoknál 2523 eurót.