A brit jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot, de a döntés szoros volt. Egyre többen támogatják a kamatcsökkentést, miközben az infláció lassulása már látszik.
A Bank of England nem változtatott a kamatokon most sem. Forrás: Unsplash
Nem változtatott az alapkamaton a Bank of England
A piaci várakozásoknak megfelelően nem módosította 3,75 százalékos alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank idei első kamatdöntő ülésén ugyanakkor szoros szavazás alakult ki, ami egyértelműen jelzi: a monetáris tanácson belül már erősödnek a kamatcsökkentési hangok – jelent meg a jegybank döntése.
Megosztott döntés született a monetáris tanácsban
A kilenctagú monetáris tanács minimális többséggel döntött a kamattartás mellett. Öt tag, köztük Andrew Bailey, a jegybank kormányzója a 3,75 százalékos alapkamat fenntartására szavazott, míg négy tanácstag már 0,25 százalékpontos csökkentést támogatott. Ez az arány arra utal, hogy a kamatpolitikai fordulat egyre közelebb kerülhet, még akkor is, ha a jegybank egyelőre kivár.
Az infláció továbbra is a fő akadály
A kamattartás legfőbb oka továbbra is az inflációs környezet. Nagy-Britanniában a tizenkét havi infláció decemberben a vártnál magasabb, 3,4 százalék volt, ami jóval meghaladja a Bank of England 2 százalékos célszintjét. A jegybank ezért ebben a hónapban még nem vállalta a további enyhítést, annak ellenére sem, hogy a piacok és az elemzők már korábban is számoltak egy ideiglenes szünettel az enyhítési ciklusban.
Már zajlik az enyhítési ciklus
Fontos ugyanakkor, hogy a jelenlegi kamatszint nem a szigorítás csúcsa. A Bank of England 2024 augusztusában indította el enyhítési ciklusát, amikor az alapkamat még 5,25 százalékon állt. Azóta a jegybank összesen hatszor csökkentette a rátát, minden alkalommal 0,25 százalékponttal. A mostani döntés így inkább szünetként értelmezhető, nem pedig az enyhítési politika lezárásaként.
Áprilistól lassulhat az infláció
A kamatdöntést kísérő jegybanki elemzés szerint a pénzügypolitikai testület arra számít, hogy az éves infláció áprilistól a 2 százalékos célszint közelébe mérséklődik. Ebben elsősorban az energiaárak alakulása játszhat meghatározó szerepet.
Az infláció lassulását további tényezők is támogathatják. A legfontosabb a gazdasági növekedés lanyhulása, a munkaerőpiac feszességének enyhülése, a bérnövekedés ütemének mérséklődése és a GDP mintegy 80 százalékát adó szolgáltatási szektor inflációjának gyengülése.
Rontott növekedési kilátások, emelkedő munkanélküliség
A kamatdöntéssel egy időben publikált idei első pénzügypolitikai jelentésében a Bank of England lefelé módosította a brit gazdaság növekedési kilátásait. Az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzést 1,2 százalékról 0,9 százalékra csökkentette. Emellett a jegybank már nem 5, hanem 5,3 százalékos munkanélküliségi rátával számol 2026 közepére, ami tovább erősíti a lazább monetáris politika irányába mutató nyomást.
Elemzők további kamatcsökkentéseket várnak
Londoni pénzügyi elemzők többsége szerint a Bank of England enyhítési ciklusa az idei évben fokozatosan folytatódhat. A Centre for Economics and Business Research főközgazdásza, Alex Nairn szerint maga a monetáris tanács is jelezte, hogy a gyengülő belső kereslet és a romló munkaerőpiaci helyzet miatt további kamatcsökkentések válhatnak indokolttá.
A CEBR jelenlegi előrejelzése szerint 2025-ben még két, egyenként 0,25 százalékpontos kamatvágás jöhet, aminek eredményeként a brit jegybanki alapkamat 2026 végére 3,25 százalékra csökkenhet.
Óvatos kivárás, de egyre erősebb fordulati jelek
A mostani döntés összességében azt üzeni a piacoknak, hogy a Bank of England továbbra is óvatos, de az infláció várható lassulása és a gazdasági kilátások romlása miatt egyre közelebb kerülhet a következő kamatcsökkentés. A monetáris politika iránya nem kérdéses. A kérdés már inkább az időzítésen van.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
