3. rész 

Lassan a labdarúgó Európa Bajnokság, illetve a cikksorozatunk is a végéhez ér. Vasárnap játszák a döntőt, a méltán híres Wembley stadionban. A torna fináléjába Olaszország és Anglia jutott be, így utóbbi válogatott hazai közönség előtt játszhat. Sorozatunk előző részeiben, már megvizsgáltuk a tornán résztvevő, legértékesebb kereteket, illetve a nemzeti tizenegyek szponzorait. Ezt követően górcső alá vettük a kontinensviadal bevételeit, és a támogatók megjelenésének hatását a tőzsdére. Ezúttal a befolyt összegek visszaosztásának, azaz a torna összdíjazásának járunk utána, majd megnézzük, hogy ebből profitálhat-e a tőzsde is. 

Összbevétel és összdíjazás kapcsolata 

Mint ismert, idén rendezik meg a 2020-as tornát. A halasztás oka a koronavírus járvány volt, amelynek lecsengésével, és az oltási kampány felpörgésével vált lehetővé az EB lebonyolítása. Ahogy azt korábban már ismertettük, az előző tornán, a 2016-os EB-n az összes bevétel nagyjából 1,93 milliárd eurót tett ki. Ezzel szemben idén valamelyest növekedtek a bevételek, így várhatóan 2 milliárd euró felett lesz az UEFA összbevétele. Ennek alapján várható volt, hogy a mostani tornára valamelyest megemelik az összdíjazás keretösszegét. 

Az előző, 2016-os kontinensviadalon, összesen 301 millió eurót osztottak szét a résztvevő felek között. Most valamivel többet adnak, egészen pontosan 331 millió euró kerül a nemzeti csapatokhoz. A pandémia egyébként nem csak a lebonyolítást, de díjazási rendszert is negatívan érintette. Az UEFA előzetes terve az volt, hogy a torna 371 millió euró összdíjazású legyen, amely keretösszeget később csökkenteniük kellett.

A legtöbb pénz a kijutásért jár, amely 9,25 millió eurót tesz ki. Ez megfelel az előzetes terveknek is, és 1,25 millió euróval meghaladja az előző tornán nyújtott támogatást. Erre az összegre 24 csapat jogosult, mivel ennyien vesznek részt a tornán. A többi díjazási tételben nincs különbség a torna 2016-os társához képest. Az EB győzelem ezúttal is 8 millió eurót; az ezüstérem 5 milliót; az elődöntős szereplés 4 milliót; a negyeddöntő elérése 2,5 milliót; a csoportkörből való továbbjutás 1,5 milliót kóstál. A csoportkörben egyébként a pontszerzéseket is külön díjazzák, ott egy döntetlen félmilliót, egy győzelem pedig 1 millió eurót tesz ki. 

A magyar válogatott egyébként bravúrosan szerepelt a tornán. A jóval esélyesebb francia és német válogatottak ellen is, képesek voltak a pontszerzése, így 1 millió eurót kerestek a csoportkörben. Ez hozzáadódik a kijutásért járó prémiumhoz, amellyel együtt 10,25 millió euró ütötte a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) markát. Ez durván három és félmilliárd forintot tesz ki, amely összegből túlnyomórészt a játékosok profitálnak. A különböző prémiumok kifizetése után, nagyjából 550 ezer euró marad az MLSZ zsebében, amellyel akár a háláját is kifejezheti a szponzorainak.

A győztes kapcsolata a tőzsdével 

A 2016-os tornát a portugál válogatott nyerte. Akkor a Cristiano Ronaldo vezette nemezeti csapat, 25,5 millió eurót keresett. Ezen összeg többségét, szintén a játékosok kapták, azonban komoly pénzt kapott a portugál labdarúgó szövetség (FPF) is. Az ország labdarúgó bajnokságának legfőbb szponzora, a NOS telekommunikációs vállalat, amely 2015 februárja óta névadója is a ligának. A 2016-os EB siker időszakában, már javában ott volt a szövetség hátterében a NOS, amelynek részvényei közel 20%-ot emelkedtek 2016 júliusában.

Idén a döntőbe, előbb az olasz válogatott jutott be. A csapat mezbeszállítója a Puma, amelynek részvényei 11%-ot emelkedtek az olaszok legelső mérkőzése óta az EB-n. Amennyiben az olaszok győzelmére tenne valaki a fogadóirodáknál, még a német tőzsdére is ránézhet, hogy a Puma hogyan teljesít majd. A portugál példához hasonlóan, itt is érdemes górcső alá venni az olasz első osztály főszponzorát. Ez nem más, mint az olasz Telecom (TIM), amely jelenleg jelentős esésben van. A cég részvényeinek RSI indikátora is 30% alá merült, amely vételi pontot jelez. Egy esetleges olasz siker, akár generátora is lehetne egy trend fordulónak a részvény életében. 

A másik döntős csapat az angol válogatott. Náluk a mezszponzor a Nike, amelynek részvényei szárnyaltak az elmúlt időben. Ennek legfőbb oka az volt, hogy sikerült megoldást találniuk a kínai gyártásra, amellyel kapcsolatban emberjogi aggályok merültek fel. Az angol bajnokságnak nincsen névadó szponzora, de szintén ott áll mögötte a Nike, illetve a Barclays bank is. Összességében tehát elmondható, hogy valamiféle laza kapcsolat fennállhat a tőzsde, és a sikeresen szereplő válogatottak között. De ez azonban sokkal inkább egy marketing eszköz, mint sem valós hozzáadott vállalati érték, így hatása sem lehet maradandó, de napi kereskedésre még érdekes is lehet.