Az új esztendő közeledtével egyre inkább fókuszba kerül, hogy 2013 márciusában lejár Simor András jelenlegi MNB elnök mandátuma, és röviddel utána a két alelnöke is távozik posztjáról.
Az új vezetés kapcsán ugyan felmerült már pár név, de piaci spekulációk egyre inkább Matolcsy György személyére utalnak, mint lehetséges új jegybankelnökre – mondta Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője. Hozzátéve: nem is csoda, hiszen az utóbbi napokban a gazdasági miniszter többször elmondta, hogy a kormánynak új tervei vannak a Magyar Nemzeti Bankkal. Matolcsy stratégiai szövetség szükségességét hangsúlyozta, mellyel a gazdasági növekedés beindulására, a foglalkoztatottság növelésére ugyanolyan hangsúlyt helyezne a jegybank, mint az infláció féken tartására.
A gazdasági miniszter az Európai Központi Bank, a Bank of England és a Federal Reserve intézkedéseit méltatta, megerősítette, hogy legalább 12-16 eszköz van a központi bank kezében, a növekedés beindítására. Az Equilor elemzői egy államkötvény-vásárlási programot tartanak legvalószínűbbnek, melyet a devizatartalék terhére sterilizálhatna az MNB. Ennek lehetőségét az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese, Borbély-László András is megemlítette arra az esetre, ha a külföldiek kezében levő rekord csúcson levő állampapír állományt elkezdenék eladni a befektetők.
Matolcsy szerint továbbra sem biztos, hogy szükség lesz devizakötvény kibocsátásra jövőre. Jóllehet az ÁKK finanszírozási tervében szerepel ilyen terv, a miniszter emlékeztetett, hogy 2012-re sem kellett élni az amúgy tervezett devizakötvény kibocsátással, a lejáró állományt forintkötvény többletkibocsátásból lehetett fedezni.
Amint arról a Tőzsdefórum is beszámolt, azért jó pár problémát felvet a devizaadósság forintkötvényből való megújításának terve. Amíg idén 547 milliárd forint (2 milliárd euró) devizakötvény kamat és tőketörlesztése volt esedékes, amit a kedvező piaci hangulatban könnyen fedezett az ÁKK a forintkötvény többletkibocsátásokból, addig jövőre már 1454 milliárd forint (5,1 milliárd euró, amiből 4,6 milliárdot a korábbi IMF hitel kötelezettség tesz ki, míg 0,5 milliárd kamatköltségekből adódik) devizaadósság jár le. Ha ezt a forrást mind forintkötvényből kívánja behozni az adósságkezelő, akkor 70 százalékkal több állampapírt kellene kibocsátania. Ezzel nyomás alá helyezné a forintkötvény piacot, ami hozamemelkedést is hozhat, de a forintpiacon is megnőne a kínálat, így a hazai deviza is megsínylené az akciót. Annál is inkább, mert a forintkötvényből finanszírozás praktikusan forinteladást és euró vételt igényelne.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a devizaadósság törlesztésére természetesen jövőre is rendelkezésre áll várhatóan 1,5 milliárd euró körüli folyó fizetési mérleg többlet, valamint a kormány MNB-nél levő devizabetéte. Az utóbbihoz már idén is részben hozzányúlt a kormány. És persze, az EU/IMF hitelkerethez is nyúlhatna Magyarország, de most úgy tűnik, hogy nem születik megállapodás, de ha igen, akkor is többször jelezte a kormány, hogy azt nem kívánja lehívni. Ezen felül az sem zárható ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a márciusi vezető csere után úgynevezett nem-konvencionális eszközökhöz nyúl, ami a devizatartalék szintjét is érintheti. A piac azonban várhatóan nem reagálna túl jól a hasonló lépésekre, így ebben az esetben a forint állampapírpiac is nyomás alá kerülhet.
