Az MNB legfrissebb adatai szerint az elmúlt 1 évben csaknem 10%-kal nőtt azon jelzáloghitelek száma, amelyeknél 70%-os vagy magasabb a fedezeti megterheltség. Markáns növekedés látható tehát a hitelek összegének az ingatlan értékéhez viszonyított arányában. A money.hu szakértője a stagnálni látszó magyar ingatlanpiac tükrében hívja fel a figyelmet a megfelelő hitelarányra és a pénzügyi tudatosságra, különös tekintettel arra, hogy első lakásvásárlók számára 2024 januárja óta a nagyobb bankoknál csupán 10%-os önerővel is elérhetők lakossági jelzáloghitelek. 

A 90%-os finanszírozás szabályai meglehetősen szigorúak, hiszen a kihelyezett hitel összege majdnem eléri a kiszemelt ingatlan forgalmi értékét. Az ingatlan állapotának esetleges romlása, vagy értékének – akár ingatlanpiaci, trendszerű – csökkenése esetén előfordulhat, hogy a hitelintézet számára az adott ingatlan nem nyújt kellő biztosítékot. A bankok ezért csak bizonyos településeken elhelyezkedő ingatlanokra teszik elérhetővé ezeket a konstrukciókat és az MNB által meghatározott jogosultsági feltételeken felül további kritériumokhoz kötik az igénylést. 

A KSH lakáspiaci árindexe szerint utoljára 2013-ban volt lakásárcsökkenés (-10%), azóta folyamatos emelkedést láthattunk. Idén júliusban azonban hosszú idő után újra stagnálni kezdett az ingatlanpiac, ahogyan az az ingatlan.com július eleji lakásárindexében is látható.

Korponai Levente, a money.hu vezetője kiemelte: „Sokan nem tudják, hogy ha a fedezetként bevont ingatlan értéke oly mértékben csökken, hogy a követelés kielégítését veszélyezteti, akkor a bank kötelezheti az adóst arra, hogy az ingatlan állapotát állítsa helyre, vagy pótfedezetet vonjon be újabb ingatlan formájában, esetleg törlesszen elő. Ezért sem érdemes teljesen kicentiznünk a hitelfelvétel kereteit. Ugyanakkor a hitelhez kapcsolódó lakásbiztosítás értékkövetését is tanácsos észben tartani.” A money.hu szakértője szerint azok a vevők, akik nem a minimális önerővel igénylik a vásárláshoz szükséges lakáshitel összegét, az ingatlan értékváltozásából adódóan is sokkal kisebb kockázatot vállalnak. 

Egy EU-s rendelet értelmében előírás, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékét a lakóingatlanoknál minden harmadik évben felül kell vizsgálni. Az MNB ajánlása is egybehangzik ezzel az előírással a pénzügyi szervezetek ingatlanokkal összefüggő kockázatainak kezelésére. A bankok az ingatlanok értékét statisztikai alapon rendszeresen felülvizsgálják, viszont a gyakorlatban elvétve van csak példa arra, hogy az egyes ingatlanok esetében ismételten vagy szúrópróbaszerűen értékbecslést végezzenek, aminek költségét a tulajdonos viselné.

Minden hitelszerződés tartalmazza azonban, hogy amennyiben a hitelintézet tudomására jut, hogy az ingatlan értéke az átlagos piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökkenhetett, és emiatt a hitelbiztosítéki érték ismételt helyszíni megállapítása válik szükségessé, az adós köteles biztosítani a helyszíni szemle lehetőségét és állni annak díját is.

Képek forrása: Shutterstock