A horvát Janaf már megkezdte a Molnak szánt, nem orosz eredetű nyersolaj betárolását az omisalji terminálon, és április elejéig további hét tartályhajó érkezését várja. A bejelentés a Barátság vezeték leállása és a hónapok óta húzódó Janaf–Mol kapacitásvita közepette érkezett, miközben a horvát fél azt állítja, hogy az Adria-vezetéken keresztül akár a magyar és a szlovák finomítók teljes éves igényét is képes lenne kiszolgálni.

Hét tanker érkezik a Molnak az Adria-vezetéken. Forrás: Janaf
Már rakodják a Molnak szánt olajat Omisaljban
A horvát Janaf február 25-én közölte, hogy az omisalji terminálon már folyamatban van a Mol Csoport számára érkező nyersolaj betárolása. A társaság hangsúlyozta, a jelenlegi szállítmány nem orosz eredetű.
Az olajválallat közlése szerint ez nem egyszeri tétel. Április elejéig további hét tanker befutására számítanak. A Janaf ezzel azt üzeni, hogy az Adria-vezetéken keresztüli tengeri ellátás működőképes alternatíva lehet a kieső szárazföldi útvonal helyett – számolt be a Janaf a Molnak készült nyersolaj tárolásáról.
Barátság leállással élesedett az ellátásbiztonsági vita
A mostani fejlemények hátterében az áll, hogy a múlt hónap végén egy orosz dróntámadás után leállt a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezeték. Egyelőre nem tudni, mikor indulhat újra a tranzit, ami azonnal felértékelte az alternatív szállítási útvonalakat.
Budapest és Pozsony felvetette, hogy az Adria-vezetéken keresztül, tengeri úton érkező orosz olaj importját is lehetővé kellene tenni, amennyiben a Barátság nem működik. Horvátország ezt egyelőre elutasítja, miközben a felek között a politikai feszültség is nőtt.
Mennyi a teljes éves igény a Janaf szerint?
A Janaf közleményében azt is kiemelte, hogy technikailag és szervezetileg készen áll a magyarországi és szlovákiai finomítók teljes éves nyersolajigényének kiszolgálására az Adria-vezetéken keresztül.
Ez a kijelentés közvetlenül kapcsolódik a 2025 őszén kiéleződött kapacitásvitához. A Mol akkor arra hivatkozott, hogy a közös tesztek alapján a rendszer nem tudott tartósan, órákon át stabilan magas kapacitással működni. A horvát fél ezt vitatta, és azóta is azt hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra képes a szükséges mennyiség biztonságos szállítására.
Kapacitásvita és engedélyezési kérdések
A két vállalat között nemcsak a fizikai kapacitásról, hanem az engedélyezési és jogi feltételekről is vita zajlik. A Mol korábban kifogásolta, hogy a horvát fél uniós és amerikai engedélyeket kérne bizonyos szállítmányokhoz, ami álláspontja szerint indokolatlan bürokratikus akadályt jelentene.
A magyar fél szerint amennyiben egy szállító és annak szállítmánya nem szerepel a nyilvános szankciós listákon, a tranzitot biztosítani kellene – különösen vészhelyzeti ellátási helyzetben.
Drága alternatíva? A díjszabás vitatott
A Mol korábban azt állította, hogy 100 kilométerre vetítve az európai átlagár többszörösét, akár 4–5-szörösét kéri el a Janaf a szállításokért. A vállalat szerint ez felvetheti a monopolhelyzettel való visszaélés gyanúját. Ha az alternatív útvonal magas díjakkal és adminisztratív akadályokkal terhelt, az gyengíti a régió valódi ellátásbiztonságát, még akkor is, ha papíron létezik kapacitás.
Új szakaszba léphet a régiós olajlogisztikai vita
A Janaf most egyszerre kommunikál több érkező hajóról, nem orosz eredetű szállítmányokról és teljes éves ellátási képességről. Ez arra utal, hogy a vállalat demonstratív módon kívánja bizonyítani az Adria-vezeték szerepét a közép-európai ellátásban.
A kérdés azonban továbbra is fennáll. A Barátság tartós kiesése esetén valóban képes-e az Adria-vezeték stabilan és gazdaságosan kiváltani a szárazföldi útvonalat, és milyen feltételek mellett. Az ellátásbiztonság, az árképzés és a geopolitikai kockázatok egyszerre alakítják a térség olajlogisztikai jövőjét.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Janaf