Megfordulni látszik a globális narratíva az energiatranszícióról. Míg néhány éve a fosszilis energiaforrások mielőbbi kivezetését sürgették, ma egyre több iparági vezető és politikus a kiegyensúlyozott megközelítést hangsúlyozza – írja a CNBC.

Paradigmaváltás: a fosszilis szektor visszatért a középpontba

A fosszilis energiaszektor vezetői egyértelműen érzékelik, hogy megváltozott a hangnem az energiatranszícióról szóló globális vitákban. Az OPEC főtitkára, Haitham Al Ghais az Abu Dhabi Nemzetközi Olajkiállításon (ADIPEC) a CNBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az utóbbi években gyökeres fordulat történt abban, ahogy az iparági szereplők és döntéshozók a jövő energiapiacáról beszélnek.

„Három éve még minden a klímaváltozásról és az energiatranszícióról szólt – arról, hogy megszabaduljunk a fosszilisektől. Ma már a kiegyensúlyozottság került előtérbe” – mondta Al Ghais. Hozzátette: ez a változás „zene a füleinek”, hiszen az OPEC már évek óta a fokozatos és realistább átállást szorgalmazza.

A találkozón több iparági vezető is egyetértett abban, hogy a „csak megújuló” narratíva helyett az úgynevezett „energia-hozzáadás” koncepciója került előtérbe. Ez nem a fosszilis energia lecserélését, hanem az energiamix bővítését jelenti: a nap- és szélenergia fejlesztése mellett a meglévő források fenntartását is.

A szemléletváltás hátterében részben a mesterséges intelligencia és az adatközpontok robbanásszerű energiaigénye áll. Az iparági szereplők szerint ez a növekedés megmutatta, hogy a világ jelenlegi infrastruktúrája nem képes kizárólag megújuló forrásokkal fedezni a jövő igényeit.

„Nem helyettesítésről, hanem megerősítésről beszélünk”

Az Egyesült Arab Emírségek ipari és fejlett technológiai minisztere, Sultan Al Jaber, aki egyben az ADNOC olajvállalat vezérigazgatója és a COP28 klímacsúcs tárgyalásainak vezetője is volt, a konferencia megnyitóján arról beszélt, hogy a világ energiafogyasztása tovább fog nőni.

A miniszter szerint 2040-re az áramigény drámaian megugrik, különösen a mesterséges intelligencia által működtetett adatközpontok miatt, amelyek energiafogyasztása a jelenlegi négyszeresére nőhet. Emellett több mint 1,5 milliárd ember költözik majd vidékről városba, ami újabb terhelést ró az energiarendszerekre.

Al Jaber szerint a megújuló energiák fejlődése biztató, hiszen 2040-ig várhatóan megháromszorozódik a kapacitás, de a fosszilis energia sem tűnik el: az LNG iránti kereslet 50%-kal nőhet, az olajkitermelés pedig továbbra is 100 millió hordó felett marad naponta.

„Ez nem egyetlen úton haladó energiatranszíció. Nem helyettesítésről, hanem megerősítésről beszélünk” – fogalmazott. Szerinte az emberiségnek nem kevesebb, hanem több energiára lesz szüksége, és ennek előállítása csak a források kombinálásával lehetséges.

Realizmus tér vissza az energiatranszíció vitáiba

Az Amerikai Petroleum Intézet (API) elnöke, Mike Sommers üdvözölte, hogy végre „reális párbeszéd” folyik arról, mi szükséges a jövő energiaigényeinek kielégítéséhez. „Úgy tűnik, magát az energiatranszíciót is újra kell értelmeznünk” – mondta a CNBC-nek.

Sommers szerint a mesterséges intelligencia, az adatközpontok, a légkondicionálás és az elektromos hálózatok terhelése mind hozzájárul ahhoz, hogy a világ még több energiára szorul. Az intézet számításai szerint a következő évtizedekben a fosszilis energiaforrások iránti igény nem csökkenni, hanem növekedni fog.

A S&P Global alelnöke, Dan Yergin szerint ez a szemléletváltás a technológiai óriások részéről is érzékelhető. „A nagy technológiai cégek korábban nem foglalkoztak az energia költségével. Most viszont már központi tényezővé vált” – mondta. Hozzátette: az Egyesült Államok GDP-növekedésének akár felét is a technológiai szektor főként a hiperskálázó vállalatok energiaintenzív beruházásai adják.

Az energiatranszíció új arca: kiegészítés, nem kiváltás

A Wood Mackenzie elemzője, Ed Crooks szerint az energiatranszíció továbbra is fontos téma, de sokan mást értenek alatta. Ha a cél a nettó zéró kibocsátás 2050-re és a felmelegedés 1,5 fok alatt tartása, az „már nem reális”. Ugyanakkor a megújuló energia gyors terjedése, az elektromos járművek növekedése és az alacsonyabb karbonintenzitás felé haladás szerinte továbbra is elérhető.

„Az energiatranszíció nem halt meg, csak átalakult” – fogalmazott Crooks. A jelenlegi trendek inkább egy új egyensúly kialakulását mutatják, ahol a megújulók és a fosszilisek együtt biztosítják a globális energiastabilitást.

A szakértők egyetértenek: az elkövetkező évtizedekben a világ nem az energiaforrások közti választás, hanem azok összehangolt fejlesztése felé halad. Az „energia-hozzáadás” korszakába lépünk, ahol a cél nem a csere, hanem a bővítés.