Húz a mezőgazdaság
A II. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 17,2%-kal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6%-kal csökkent. A feldolgozó-iparon belül a jelentősebb iparágak közül a gyógyszergyártás területén volt a legnagyobb a visszaesés, elsősorban a külpiaci kereslet erőteljes csökkenése következtében. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártás terén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 6,9%-kal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,9%-kal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye jelentősebb mértékben mérséklődött, mint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásé. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4%-kal csökkent, az alacsony bázis ellenére is. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,1%-kal emelkedett.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,1%-kal mérséklődött, melyben szerepet játszott, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelállomány tovább csökkent. A lakosság esetében már növekedtek az új hitelkihelyezések, azonban ez a növekedés még nem tudta ellensúlyozni az állományok csökkenését. Emellett visszaesett a biztosítóknál regisztrált szerződések száma is. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 0,8%-kal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5%-kal növekedett. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 3,2%-kal nőtt.
Mérsékelten nőtt a háztartások fogyasztása
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 második negyedévében 0,3%-kal növekedett. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasz-tási kiadása 0,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, valamint az élelmiszerek esetén nőtt a volumen, míg a lakásszolgáltatások és az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) esetében enyhén, az egyéb szolgáltatások esetén erőteljesebben csökkent. A kisebb súlyú kiadási csoportok közül a ruházat és lábbeli esetén volumennövekedést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása kismértékben csökkent, míg a külföldiek magyarországi fogyasztása nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9%-kal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,6%-kal meghaladta a korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,4%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás hosszú idő után újra növekedést mutatott, 4,9%-os mértékben. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások emelkedtek. Az ágazatok többségénél növekedést mért a KSH. A nagy súlyú ágazatokat tekintve a feldolgozóipar és a kereskedelem beruházásai kisebb mértékben, az ingatlanügyleteké jelentősen csökkentek. A szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban erőteljes növekedés volt.
A készletek állománya a II. negyedévben folyó áron 4 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, amikor is 50 milliárd forintos csökkentést mértek a statisztikusok. A bruttó felhalmozás 8,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 1,8%-kal nőtt.
Magas külkereskedelmi aktívum
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 655 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Bár mind az export, mind az import emelkedett, az import jóval nagyobb mértékben (3,0% és 4,7%). Az áruforgalom kivitele 3,0%-kal, behozatala 4,9%-kal növekedett. A gépek és szállítóeszközök és a feldolgozott termékek exportja és importja közel azonos ütemben bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek külkereskedelmi forgalma csökkent, az export az importnál nagyobb mértékben. Az energiahordozók importvolumene nőtt a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának köszönhetően; a természetes és mesterséges gáz behozatala az egy évvel korábbi szinthez közeli. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,0%-kal, míg az importja 3,7%-kal növekedett.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2013 II. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. Az építőipar hozzáadott értéke 1,9%-kal növekedett. Az ipar teljesítménye 0,6%-kal, míg a szolgáltatásoké 0,1%-kal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4%-kal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,2%-kal, míg a végső fogyasztás 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévi szintet. Az export 2,1%-kal, míg az import 2,7%-kal növekedett.
A dél-európai országok rontják az uniós növekedési adatot
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke 2013 II. negyedévében 0,2%-kal csökkent az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az EU-tagállamok közül Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is növekedett a GDP volumenindexe.
