A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közzétett adatai szerint áprilisban 2,1 százalékra gyorsult az éves infláció Magyarországon.
Bár a mutató elhagyta a márciusi 1,8 százalékos szintet, de az elemzők szerint nincs ok az aggodalomra, mivel az áremelkedés üteme továbbra is a jegybanki célsávban mozog, és a növekedés hátterében pedig nagyrészt technikai hatások állnak.
A friss statisztika szerint egyetlen hónap alatt, márciushoz képest átlagosan 0,4 százalékkal nőttek az árak. Ezzel a magyar infláció a februári 1,4 százalékos mélypont óta második hónapja mutat enyhe emelkedő trendet, de a pénzromlás mértéke így is elmaradt a borúlátóbb várakozásoktól.
Az élelmiszerárak „visszatérése”
Az adatsor egyik legérdekesebb pontja az élelmiszerek drágulása. Míg márciusban még stagnálást mértek, de áprilisban éves szinten már 1,5 százalékkal kerültek többe az alapvető élelmiszerek, s szakértők szerint ez nem egy hirtelen árrobbanás eredménye, hanem az úgynevezett bázishatásé: tavaly ilyenkor vezették be a kiskereskedelmi árrésstopot, amely most esett ki az összehasonlítási alapból.
Néhány terméknél azonban így is jelentős elmozdulásokat láthattunk:
- Burgonya: +6,6% (havi szinten)
- Friss gyümölcsök: +3,8%
- Sertéshús: +0,8%
- Tej és tejtermékek: -1,2% (árcsökkenés tapasztalható)
Szolgáltatások: A kikapcsolódás ára a legmagasabb
A szolgáltatási szektor továbbra is az infláció egyik fő hajtóereje. s éves szinten 4,0 százalékos a drágulás, ami jól mutatja, hogy a kereslet a bérnövekedéssel párhuzamosan stabil marad, s különösen a szabadidős tevékenységek ára szökött fel, de a színházjegyekért 18,3, a külföldi üdülésekért pedig 15,5 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.
A háztartási energia összességében 0,4 százalékkal olcsóbb lett tavalyhoz képest. Ezen belül a vezetékes gáz ára 3,1 százalékkal mérséklődött, és az elektromos energiáért 2,1 százalékkal fizetünk többet. Az üzemanyagok ára stagnálás közeli állapotban van (+0,1% éves szinten), ami lényeges megnyugvást jelent a korábbi évek volatilitása után.
Mi vár ránk a nyáron?
A maginfláció – amely a rövid távú hatásoktól tisztítva mutatja az árak alakulását – 2,2 százalékra emelkedett. Bár a jelenlegi számok kedvezőek, de a horizonton már látszanak az újabb kihívások.
„A július kritikus hónap lehet a magyar fogyasztók számára. Az önkéntes banki és telekommunikációs díjstopok június 30-i lejárta után egy jelentősebb átárazási hullám érheti el a lakossági számlákat” – figyelmeztetnek piaci elemzők.
Az MNB várhatóan továbbra is óvatos monetáris politikát folytat, hiszen a cél a 3 százalék körüli árstabilitás fenntartása, de a globális bizonytalanságok, és a régiós konfliktusok okozta esetleges sokkok közepette is.
Magyarországi infláció éves és havi bontásban (2024–2026)
| Időszak | Éves infláció (CPI %) | Megjegyzés |
| 2024 (Átlag) | 3,7% | Jelentős lassulás a 2023-as csúcs után |
| 2025 (Átlag) | 4,4% | Szolgáltatások által hajtott drágulás |
| 2026. Január | 2,1% | KSH adat |
| 2026. Február | 1,4% | Éves mélypont |
| 2026. Március | 1,8% | Enyhe gyorsulás kezdete |
| 2026. Április | 2,1% | Friss adat (Bázishatások miatt) |
Árváltozások termékcsoportonként (2026. április)
Ez a táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes kategóriák árai, miként változtak az előző év azonos időszakához képest.
| Termékcsoport | Éves változás (%) | Havi változás (%) |
| Szolgáltatások | +4,0% | +0,8% |
| Szeszes italok, dohányáruk | +4,2% | +0,3% |
| Ruházkodási cikkek | +2,1% | +0,5% |
| Élelmiszerek | +1,5% | +0,4% |
| Egyéb cikkek (üzemanyaggal) | +1,2% | +0,2% |
| Tartós fogyasztási cikkek | +0,8% | +0,1% |
| Háztartási energia | -0,4% | -0,2% |
