Márciusban tovább nőtt a magyar állampapír-állomány, miközben az MNB adatai szerint a teljes értékpapír-állomány összességében csökkent. A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya már meghaladta az 57 ezer milliárd forintot, a háztartások pedig egy hónap alatt 220 milliárd forinttal növelték állampapír-befektetéseiket.
Erős maradt az állampapírok iránti kereslet Magyarországon. Forrás. Unsplash (illusztráció)
Tovább nőtt a magyar állampapír-állomány
Március végére 57 077 milliárd forintra emelkedett a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb értékpapírszámla-adatai szerint. Ez 402 milliárd forintos, vagyis 0,71 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. A bővülés főként a rövid lejáratú forintpapírok és a devizában kibocsátott állampapírok növekedéséből adódott, miközben a hosszú lejáratú forint állampapírok állománya mérséklődött – számolt be a jegybank tájékoztatójában.
A devizás állampapírok és a rövid lejáratú kötvények húzták felfelé az állományt
Az MNB adatai alapján a hosszú lejáratú forint állampapírok állománya március végére 0,42 százalékkal, 38 475 milliárd forintra csökkent. Ezzel szemben a rövid lejáratú forint állampapírok állománya 3,84 százalékkal, 3543 milliárd forintra nőtt. A devizában kibocsátott állampapírok állománya még erőteljesebben, 2,96 százalékkal, 15 059 milliárd forintra emelkedett februárhoz képest. Ez azt jelzi, hogy márciusban az állampapír-állomány szerkezetén belül a rövidebb futamidejű és a devizaalapú papírok szerepe erősödött.
Kik birtokolják a magyar állampapírokat?
Az állampapír-tulajdonosok között továbbra is a pénzügyi vállalatok rendelkeztek a legnagyobb aránnyal. Március végén a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok 35,3 százaléka volt náluk. A külföldi befektetők részesedése 30,2 százalékot tett ki, míg a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények aránya 25,7 százalék volt. A hónap során a háztartások és a nonprofit intézmények állománya 220 milliárd forinttal nőtt. A pénzügyi vállalatok 112 milliárd forinttal, az államháztartási szektor pedig 69 milliárd forinttal növelte állampapír-állományát.
Csökkent a teljes értékpapírállomány
Bár az állampapírok állománya nőtt, a teljes hazai értékpapírállomány márciusban csökkent. Az MNB tájékoztatása szerint a teljes értékpapírállomány 1,0 százalékkal, 124 864 milliárd forintra mérséklődött. A visszaesésben jelentős szerepe volt a tőzsdei részvények piaci értékének csökkenésének. A tőzsdei részvények állománya piaci értéken 5,9 százalékkal, 20 217 milliárd forintra esett vissza.
Nagyot csökkent a tőzsdei részvények piaci értéke
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 1 256 milliárd forinttal csökkent márciusban. Az MNB szerint az árváltozás önmagában 1 261 milliárd forinttal mérsékelte az állományt. A részvénypiaci kapitalizáció 5,8 százalékkal került lejjebb az előző hónaphoz képest. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, de az összesített piaci érték így is jelentősen csökkent.
A hitelintézeti részvények adták a legnagyobb állományt
A részvényállományon belül a hitelintézeti részvények értéke 10 652 milliárd forintot tett ki március végén. A nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott részvények állománya 9 472 milliárd forint volt. Az egyéb szektorok által kibocsátott tőzsdei részvények értéke 93 milliárd forintot ért el.
Kettős képet mutatott a márciusi értékpapírpiac
A márciusi adatok alapján a magyar értékpapírpiac kettős képet mutatott. Az állampapírok iránt továbbra is erős kereslet látszott, különösen a háztartások, a pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor részéről.
Ezzel szemben a részvénypiaci állomány értéke jelentősen visszaesett, főként az árfolyamváltozások miatt. Így miközben a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya tovább nőtt, a teljes értékpapírállomány összességében csökkent.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
