A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a magyar gazdaság maga mögött hagyta a rendkívüli áremelkedések korszakát.
Bár a 2025-ös év még tartogatott kihívásokat, 2026 küszöbén az infláció visszatért a kezelhető sávba. A szakértők azonban figyelmeztetnek: a választási év és a bérnyomás újabb kockázatokat rejthet.
A számok tükrében: 4,4% után 3,2%?
A kedden közzétett adatok szerint 2025 egészében a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Ez jelentős mérséklődés a korábbi évek két számjegyű adataihoz képest, ugyanakkor még mindig elmarad a jegybank által áhított 3 százalékos céltól.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentése optimistább a jövőt illetően: 2026-ra már csupán 3,2 százalékos éves átlagos pénzromlással számolnak.
Infláció – Mi drágult és mi lett olcsóbb?
Az infláció szerkezete az elmúlt hónapokban átalakult. Míg korábban az élelmiszerek és az energia voltak a fő hajtóerők, mostanra a szolgáltatások vették át a vezetést.
- Szolgáltatások: 2025-ben átlagosan 6,7 százalékkal nőttek az árak ebben a szektorban.
- Élelmiszerek: A kormányzati árrésstop intézkedések meghosszabbítása (egészen 2026 február végéig) és a globális alapanyagárak csökkenése miatt itt jelentős lassulás látható; bizonyos alapvető termékek ára még mérséklődött is az év elején.
- Üzemanyagok: A világpiaci olajár ingadozása ellenére a hazai kutakon januárban kismértékű árcsökkenést tapasztalhattak az autósok.
Varga Mihály és a „stabilitás korszaka”
A jegybank élén történt tavalyi váltás óta Varga Mihály elnök következetesen a forint stabilitását és az árstabilitást nevezi meg prioritásként. Az alapkamat jelenleg 6,5 százalékon áll, és az elemzők szerint a monetáris tanács nem sieti el a kamatvágásokat.
„A célunk, hogy 2026-ban az infláció tartósan a 2–4 százalékos toleranciasávon belül maradjon, megalapozva ezzel a reálbérek további emelkedését” – nyilatkozta a jegybankelnök a hétfői sajtótájékoztatóján.
Kockázatok a láthatáron: Választások és a 400-as euró
A kedvező tendenciák ellenére két komoly árnyék vetül a 2026-os kilátásokra. Egyrészt a minimálbér jelentős, 11 százalékos emelése (amely januártól bruttó 322 800 forintra nőtt) komoly költségterhet jelent a kkv-szektor számára, ami beépülhet a végső fogyasztói árakba.
Másrészt a választási év hagyományosan lazább költségvetési politikával jár együtt. Ha a kormányzati kiadások túlságosan megugranak, az ismét fűtheti a keresleti oldali inflációt. A devizapiac is feszült: az euró ára ismét a 400 forintos lélektani határ közelében mozog, ami az importált termékeken keresztül gyorsan megjelenhet a boltok polcain.
