Megtartotta a 2024-es évben az utolsó kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Ahogyan azt várni lehetett, a Matolcsy György vezette jegybank nem változtatott az irányadó rátán. Márciusban új jegybankelnök érkezik Varga Mihály személyében – érdemes visszatekinteni, hogy idén hogyan is alakultak a monetáris politika legfontosabb döntései, a kamatdöntések.

Kamatdöntések – így alakultak az idén

A kamatdöntések mindig fontos események, ugyanis az irányadó ráta rengeteg gazdasági folyamat alapjait határozza meg. Illetve, ami ennél is látványosabb, a forint árfolyamára is közvetlen hatást tud kifejteni. Kulcsfontosságú ugyanis, hogy a befektetői közeg milyen kamatszintet kap az adott deviza után. Nem véletlen, hogy a forint látványos mozgásai esetén rögtön a kamatdöntések témája kerül elő.

Az nem volt meglepő az év elején, hogy a kamatdöntések alkalmával a kamatcsökkentés, vagyis a monetáris lazítás útján jár majd az MNB. Január végén 10,75 %-ról rögtön 10 %-ra vágta az irányadó rátát a Monetáris Tanács. Inenn aztán februárban kerek 1 %-os vágás következett, de a lazítással járó kamatdöntések ezután is folytatódtak. Márciusban 9%-ról 8,25 %-ra csökkentették a kamatokat., áprilisban innen 7,75 %-ra. Májusban újabb 50 bázispontos vágás jött. Júniusban 25 bázispontot vágva lett 7 % az alapkamat, júliusban újabb ekkora vágás után 6,75 %. Augusztusban maradt a kamatszint, és szeptember végén vágták 6,5 %-ra. Azóta viszont nem nyúlt hozzá a jegybank ehhez az eszközhöz. Ez nem is meglepő a forint gyengélkedését látva.

Kérdés, hogy jövőre milyen kamatdöntéseket hoz az új jegybanki vezetés.