A héten újabb fontos gazdasági adatok érkeznek. A Központi Statisztikai Hivatal közzéteszi az ipar, az építőipar és a keresetek augusztusi mutatóit. A friss statisztikákból kiderülhet, sikerült-e megállítani az ipari visszaesést, folytatódik-e az építőipar erősödése, és hogyan alakultak a reálbérek a nyári hónapokban.

Mire számíthatunk a KSH ipar, építőipar és keresetek következő adataiból?

A héten érkeznek a 2025. augusztusi ipari és építőipari teljesítménye, valamint a bruttó és nettó keresetek második becslései. Ezek az adatok kulcsszerepet játszanak abban, hogy képet kapjunk a gazdaság állapotáról és a háztartások jövedelmi helyzetéről – adja közzé a héten a Központi Statisztikai Hivatal a gazdaság legfrissebb adatokat.

Az iparnál lefelé tartó trend vagy megtorpanás látható?

Az első becslés szerint augusztusban az ipari termelés volumene 7,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a munkanaphatással kiigazított adat 4,6 százalékos visszaesést mutatott. Emellett a szezonálisan és munkanappal korrigált termelés 2,3 százalékkal csökkent júliushoz képest. Az első nyolc hónapra vonatkozóan az ipari kibocsátás 3,9 százalékkal volt alacsonyabb az előző évhez képest.

Ha ezek az irányok megerősödnek, az azt jelezné, hogy az ipari szektor nem tudott reagálni a globális kihívásokra (kereslet lassulás, ellátási lánci bizonytalanságok), és előfordulhat, hogy a recessziós félelmek tovább erősödnek.

Az építőipar rálépett a növekedési pályára?

A júliusi adatok szerint az építőipari termelés volumene 4,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest – mind a nyers, mind a munkanappal kiigazított adatok szerint. Az épületek építése 5,7 százalékkal, az egyéb építményeké 4,7 százalékkal bővült. Ráadásul a szezonálisan és munkanappal igazított index is emelkedést mutatott a júniusi értékhez képest.

Ugyanakkor az új szerződések volumene 48,9 százalékkal elmaradt az előző évi magas bázistól, míg a szerződésállomány 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2025 első hét hónapjában az építőipari termelés 0,8 százalékkal nőtt.

Az augusztusi adatok megmutathatják, hogy ez a relatív élénkülés folytatódik-e – ha igen, az építőipar lehet a gazdasági növekedés egyik motorja, különösen a lakásépítés és infrastrukturális projektek területén.

Kereseteknél infláció feletti a növekedés?

Júliusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 693 700 forint, nettóban 479 500 forint volt. Az éves növekedés: 9,0% bruttó, 9,4% nettó, míg a reálkereset 4,9 százalékkal múlta felül az előző évi értéket.

Érdekesség, hogy az adómentes családi kedvezmény bevezetése után a nettó átlagkereset nőtt valamivel nagyobb mértékben a bruttóhoz képest. A mediánértékek is erősödtek, 570 000 (bruttó) és 399 000 (nettó) forint, ami 9,6–10,7 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva.

Az augusztusi kereseti adat elemzése segít eldönteni, hogy a bérek dinamikája fenntartható-e, vagy csak átmeneti hatásról van szó a kedvezményes adókedvezmények miatt.

Mire érdemes figyelni a friss KSH-adatoknál?

A jövő héten érkező statisztikák több fontos gazdasági jelzőszámot is árnyalhatnak. Az ipari termelés alakulása kulcsfontosságú lesz annak megítéléséhez, hogy a feldolgozóipar mikor tud kikerülni a lassulásból, vagy újabb visszaesés várható. Ha az augusztusi visszaesés tartósnak bizonyul, az az exportkilátásokat is rontja.

Az építőipar esetében azt érdemes figyelni, hogy a júliusi növekedés után sikerül-e fenntartani a lendületet. A rendelésállomány csökkenése ugyan óvatosságra int, de a kormányzati és infrastrukturális beruházások élénkülése még tarthatja a szektort.

A kereseti adatok pedig azért lesznek meghatározóak, mert ezek jelzik, hogy a háztartások vásárlóereje hogyan alakul. Amennyiben a reálbérek tovább nőnek, az a fogyasztás bővülését és a szolgáltatások iránti kereslet élénkülését is hozhatja.

Összességében tehát a KSH következő publikációja választ adhat arra, hogy a magyar gazdaság a nyári gyengélkedés után képes-e újra növekedési pályára állni, vagy tovább mélyül a feldolgozóipari és beruházási aktivitás visszaesése.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)