Nagy bölcsességnek számít, hogy minden mindennel összefügg. A pillangóhatás szerint egy sirály amerikai szárnycsapása okozhat még Ázsiában tornádót; nagyon kis történéseknek is lehetnek tehát nagyon nagy következményei is. A makrogazdasági folyamatokban különösen igaz, hogy minden döntés, esemény még egy sor másik tényezőre gyakorol jelentős hatást. Érdemes ezt mindig figyelemmel követni, hiszen az ok-okozati viszonyok átlátása jelentős előnyt kölcsönözhet akár még a piacokon is. A gazdasági pillangóhatást most egy hazai, és mindenkit érintő témán keresztül mutatjuk be. Megnézzük, hogy egy bejelentett nyugdíjprémiumnak milyen hatása van a forint árfolyamára!

Mi történik, ha kifizetik a nyugdíjprémiumot?

A helyzet persze a valóságból merített, hiszen nemrég jelentette be a kormány, hogy nyugdíjprémiumot készül adni novemberben az arra jogosultaknak. A döntés oka, hogy a nyugdíjak emelkedése nem érte be a bérnövekedést, illetve, hogy a gyorsan kilábaló magyar gazdaság megteremti a pénzügyi fedezetet a lépéshez. Nem is ebből a szempontból érdemes vizsgálódni, és az összegek sem jelentősek most; csupán a folyamatot visszük végig.

A nyugdíjprémium lényegében a társadalom egy jelentős részére szolgáló egyszeri kifizetést jelent közgazdaságtani szempontból. Magyarországon ez a jelentős rész 20 % körüli, ami egy elég látványos szelete az ország lakosságának. Alapvetően ha plusz kifizetést kap valaki, két dolgot tehet vele: vagy megtakarítja (esetleg befekteti valamilyen eszközbe), vagy fogyasztásra használja, azaz elkölti. Ennek arányát nehéz előre megbecsülni, de mivel egy alacsonyabb havi jövedelemmel rendelkező csoportról van szó, ezért joggal állíthatjuk, hogy a kifizetett prémium nagyobb része előbb vagy utóbb elköltésre kerül.

Elköltésre kerül, tehát …

Természetesen minden a kiosztott pénz mennyiségétől függ, de az biztos, hogy a több elköltött pénz növeli a keresletet. Több mindenből és többet vásárolnak azok, akikhez a plusz forrás jutott, ezáltal megnövelik a termékekre, szolgáltatásokra való igényt. Ha viszont ez megnövekszik, akkor a közgazdaságtan legalapvetőbb törvényei szerint növekedni fognak az árak, hiszen erre van lehetősége a termelőknek, kereskedőknek a növekvő kereslet révén.

És itt meg is érkeztünk ahhoz, hogy növekedni fog az árszínvonal, azaz az infláció. A több kiosztott pénz, a fiskális lazítás tehát inflációhoz vezet, ráadásul keresleti oldalon. Így viszont hozzájárul egy inflációs spirál kialakulásához is, hiszen a cégek a több bevétel láttán hajlamosak lehetnek emelni a dolgozóik bérén, ami szintén több elköltendő pénzt hoz a keresleti oldalra. Amiből persze újabb inflációs nyomás alakulhat ki; jelen ismereteink szerint ez az egyik legveszélyesebb és legnehezebben megállítható ördögi kör az infláció tekintetében.

És meg is érkeztünk a forinthoz

Egy adott ország fizetőeszközének aktuális értékét, más devizákhoz viszonyított árfolyamát nagyon sok minden meghatározhatja. Ezek közül azonban a talán legjelentősebb általában az, hogy milyen inflációs környezet van az  országban, hiszen végső soron ez mutatja a pénz vásárlóértékét. A magas infláció tehát nem tesz jót a forint árfolyamának, ezért az gyengülésnek indul a tankönyvek szerint.

A jegybankoknak rendre fő mandátuma ugyanakkor, hogy elejét vegyék a túl nagy pénzromlásnak, így kamatemelésbe kezdenek, mint ahogy jelenleg hazánkban az MNB.  A monetáris szigorítás ezen formája drágábbá teszi a hitelfelvételt, lassítja a gazdaságot, ezáltal csökkenti az árszínvonal emelkedését. A kamatemelés viszont már erősíti a forintot, hiszen vonzóbbá teszi azt a külföldi befektetők számára, ráadásul persze a forintot gyengítő infláció is csökken. Még az sem egyértelmű tehát, hogy hosszabb távon hogyan hat a nyugdíjprémium a forintra.

Ahogy látható, valóban messze vivő pillangóhatások játszódnak le egy olyan egyszerű kérdésben is, minthogy emelkednek a nyugdíjak. Ettől függetlenül az egyéni jólét tekintetében természetesen pozitívnak tekinthetők a fiskális juttatások, különösen az arra leginkább rászorulók számára kifizetett pénzek. Ugyanakkor érdekes megvizsgálni a fentiekhez hasonlóan, hogy hasonló jellegű műveletek esetén is sok más, a döntéstől látszólag független hatást is át kell gondolnia a döntéshozóknak.