2024 november 08

Állampapír – roham indult, mit művel a lakosság?

Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 30. heti lakossági forint állampapír bruttó értékesítési adatokat. Az értékesítési adatok most a szokásosnál is érdekesebbek, hiszen most futott ki a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) eddig jegyezhető sorozata, és ez meg is dobta jelentősen az értékesítést.

Állampapír – rég nem látott számok

Az előző héten az ÁKK összesítése szerint 151,3 milliárd forint értékben fektették a pénzüket PMÁP-ba a hazai háztartások. Ez nagyjából 100 milliárd forinttal több egy hét alatt, mint a korábbi hetekben megszokhattuk mostanában. Azt láthatjuk tehát, hogy a megtakarítók igyekeztek bevásárolni a régi sorozatú PMÁP-ból az új sorozat érkezése előtt. Ennek több oka is lehet. A régebbi sorozat rövidebb futamidejű, valamint a kamatprémium mértéke is magasabb volt. Mindezek pedig elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a lakosság úgy gondolja, hogy érdemes még a korábbi típusú prémium állampapírból vásárolnia. Az, hogy végül melyik állampapír – a korábbi, vagy az új PMÁP – a jó választás, az infláció tükrében derülhet majd ki.

Ehhez képest eltörpült a többi állampapírba fektetett pénz mennyisége a héten. Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) viszont újra viszonylag sok fogyott. 10,6 milliárd forintért vettek belőle a magyarok. Úgy tűnik, hogy a rövid lejáratú papír továbbra is népszerű még akkor is, ha kevesebb kamatot fizet jelenleg, mint akár a PMÁP, akár a BMÁP. Harmadik helyre futott be a korábbiaknál már kisebb kamatot ígérő Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), a 8,5 milliárdos értékesítés ugyanakkor szépen tovább növeli a szeptember végén bevezetett kötvény állományát. 5,4 milliárdért vásároltak a postákon kapható Kincstári Takarékjegyből (KTJ). Némileg meglepő módon 200 millió forintért még a régi kedvencből, a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) is jegyeztek.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!