Rendkívüli Hírek:

2024 szeptember 27

Állampapír – friss adatok, mit imád a lakosság?

Közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy hogyan alakultak a lakossági forint állampapír értékesítések a 36. héten. Nem volt túl nagy az érdeklődés az állampapírok kapcsán az idei év első felében megszokottakhoz képest, a sorrend pedig az elmúlt hetekben látottakhoz hasonlóan alakult.

Adott a kedvenc állampapír

A legnépszerűbb állampapír a bruttó értékesítési adatokat tekintve most is a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt. Az inflációkövető kamatozás továbbra is meghozza a lakossági megtakarítók kedvét a vásárláshoz, egy hét alatt ez 25,2 milliárd forintra rúgó értékesítést eredményezett. Jóval elmarad ugyanakkor ez a szám az év eddigi részében többnyire megszokottól, voltak 100 milliárd feletti értékesítést felmutató hetek is. A második helyre újra az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) ért, 9,2 milliárd forint értékben jegyeztek belőle a magyarok. A rövidebb futamidő hozzásegíthet ahhoz, hogy az 1MÁP értékesítési mennyisége jóval kisebb mértékben csökkent például a PMÁP-nál látott csökkenéshez képest. Még akkor is szívesen vásárolja ezt az állampapírt a magyar, ha kamatszintje nemrég 9 %-ról 8 %-ra csökkent.

Harmadik helyre ezúttal a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) futott be. Közeleg az egy éves évfordulója, hogy újra vásárolhatunk bónusz állampapírt, az előző héten ezzel a lehetőséggel 5,3 milliárd forint értékben éltek a megtakarítók. Nem sokkal kevésbé volt népszerű a Kincstári Takarékjegy (KTJ). A postákon, nyomtatott formában vásárolható értékpapírból 5,1 milliárdot tett ki a bruttó értékesítés. Nem került feltüntetésre értékesítés a régi kedvencből, a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+). Mindez azt jelenti, hogy kerekítési határon belül mozgott belőle az értékesítés. A valószínűsíthető visszaváltások miatt így nagy rá az esély, hogy tovább csökken a korábbi szuperállampapír állománya.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!