Azt tapasztaljuk azonban, hogy a kezdeti nemesfém-láz az elmúlt egy esztendőben alaposan megcsappant. Az arany ára egy év alatt csaknem 16 százalékkal csökkent, majdnem annyival, mint amennyivel három év alatt összesen növekedett. Teljesen hasonló a helyzet azt ezüst piacán is. Az ezüst ára az elmúlt egy évben 29 százalékkal fogyatkozott, s ez éppen, hogy csak több a legutóbbi három esztendő 31,7 százalékos emelkedésével összevetve.
Nouriel Roubini pesszimista
Persze kiugrások és zuhanások időről időre voltak, s különösen a mostani börzeriánusok által alakított nemesfém piacon jöttek a nagy nyereségek és a nagy bukások. Annak ellenére, hogy számottevően javult a hangulat, a sárga nemesfém piacán a befektetők szkeptikusak. Nouriel Roubini, amerikai Nobel díjas közgadász professzor, befektetési guru továbbra is pesszimista a kilátásokkal kapcsolatban. Véleménye szerint az arany árfolyama 1.000 dollár közelébe ereszkedhet 2015-ig.
A pénz azonban mindenféle jóslat ellenére ,,helyet keres”. A többi között a gyémántpiacon. Populáris befektetők mondják, kaszálni akarsz, rakd gyémántba a pénzed!
Privatizálná az Alrosa-t az orosz állam
Tény a gyémántpiacon gigaüzlet formálódik a közeli jövőben. Az orosz kormány 7-8 éve tervezi Oroszország vezető és egyben a világ második legnagyobb gyémánttermelője, az Alrosa részbeni eladását a tőzsdén. Orosz illetékesek ígérete szerint erre minden bizonnyal idén október végén, vagy november elején kerül sor. Bennfentesek tudni vélik azt is, hogy az Alrosa 17 százalékát tervezik értékesíteni a moszkvai börzén 1,3-2,1 milliárd dollárért. Ennek a befektetői szempontból is meglehetősen vonzó cégnek a többségi, 50,9 százalékos tulajdonosa az orosz állam, 32 százaléknyi hányaddal rendelkezik a gyémánttermelés helyszínéül szolgáló Jakutföld és mintegy 8 százalékkal a térség több városa. Mellesleg a Jakutföld autonóm köztársaság elnöke korábban azt jelentette be, nem kívánnak megválni a tulajdonuktól.
Az Alrosa nem akármilyen vállalat, egymilliárd dollár körüli adózott eredményt ér el, 4,5 milliárd dolláros fogalom mellett. Tavaly 34,4 millió karát gyémántot bányásztak. Ha valóban értékesíti az állam a kezében lévő tulajdonrészt az alaposan felpezsdítheti a gyémántpiaci befektetők agytekervényeit.
Gigantikus gyémántmezők Szibériában
Aki az oroszországi gyémántbányászatban megveti a lábát, komoly pozíciókat szerezhet. Csupán egyetlen adalék ehhez. Éppen egy évvel ezelőtt jelentették be: szuperkemény gyémántra bukkantak orosz kutatók egy kellő diszkrécióval kezelt lelőhelyen Szibériában, és mivel hatalmas mennyiségű, rendkívül szilárd drágakövet rejt a föld, a felfedezés szerintük fejtetőre állíthatja a világ gyémántpiacát. A szenzációs bejelentést az orosz tudományos akadémia szibériai földtani intézetének kutatói tették Novoszibirszkben. A gyémántlelőhely a Krasznojarszki terület és Jakutföld határán fekvő Popigaji-kráter területén található. Ez a Föld negyedik legnagyobb meteorit becsapódási krátere, átmérője nagyjából 100 kilométer. Egy 5-8 kilométer átmérőjű kisbolygó becsapódása hozta létre 35 millió évvel ezelőtt.
A becsapódás során a földkéreg eredeti ásványai átalakultak a területen. Különösen értékes a grafitból létrejött gyémánt (úgynevezett impaktit gyémánt), amelyre szovjet geológusok már a múlt században rábukkantak. A területet elzárták, a lelőhelyet titkosították. A geológusok 1997 után kezdtek itt ismét kutatni. A legutóbbi eredmények alapján, a novoszibirszki székhelyű kutatóintézet állítja: már az első elemzések elengedőek ahhoz, hogy gyémántpiaci felfordulásról beszélhessünk. A tudósok szerint a Popigaji-kráterben talált gyémántkészlet egy nagyságrenddel nagyobb a világon talált teljes gyémánttartaléknál. Több trillió karát gyémántot rejt a föld, míg például a Jakutföldön eddig fellelt készleteket egymilliárd karátra becsülik.
Nem kérdéses, aki megveti a lábát ezen a piacon, helyzeti előnyhöz jut. Ezért nem kizárólag a világ második legnagyobb gyémántbányájának, az Alrosa-nak a megszerzése lehet a cél, hanem a jelenlét a világ legnagyobb gyémántmezőin.
Alaposan főhet a feje a világ legnagyobb gyémánt termelője, a De Beers vállalat menedzsmentjének is a privatizációs hír hallatán. A De Beers kevesebbet bányászik, de nagyobb a bevétele, mert gyémántjai általában nagyobbak és drágábbak, mint orosz vetélytársáé. A De Beers tavaly 27,9 millió karátnyi gyémántot hozott a felszínre, amit 6,1 milliárd dollárért adott el.
(A De Beers-ről, a piac más szereplőiről, a gyémánttőzsdéről sorozatunk második részében számolunk be.)
