A jövő évi bevételi előirányzat 10 901 milliárd forint, 369 milliárd forinttal magasabb az ideinél – mondta Varga Árpád az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Arról, hogy milyen bizonytalansági tényezők vannak, a NAV elnökhelyettese elmondta: még nem tudni, hogy milyen mértékben sikerül teljesíteni az áfából év közben előírt plusz 95 milliárd forintos előirányzatot. Emellett vannak olyan adónemek, amelyek teljesülése a jogszabályváltozások miatt kétséges. Az utóbbiak között említette a játékadót, amelynek tervezésekor még a pénznyerő automatákkal kalkuláltak, azokat azonban év közben betiltották, a távszerencsejáték szabályozása pedig – ez pótolta volna a kieső bevételt – még hiányzik, ezért itt lehet egy kis elmaradás.
Az evából befolyó adóbevételt sem látni még pontosan, azt, hogy a vállalkozások milyen árbevételt vallanak be, hiába nőtt meg ugyanis az alap, s választották a megemelt adókulcs mellett is sokan ezt az adónemet, a vártnál kevesebb adót fizettek be.
A jövedéki adó bevételekről ugyanakkor már most tudni, hogy túlteljesülnek az adókulcs évközi emelése miatt – ismertette az elnökhelyettes.
Varga Árpád szerint a jövő év sem lesz könnyebb, hiszen a bevételi előirányzat – 10 901 milliárd forint – 369 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Ebből 140-160 milliárd forintot az áfabeszedés hatékonyságának növelésével, a pénztárgépek adóhatósághoz való online bekötésével kell elérni. A bevételi többlet másik része a tervek szerint a jogszabályváltozások eredménye lesz.
Az áfa hatékonyabb beszedéséhez hozzájárulhat, hogy január 1-jétől bevezetik a tételes áfa összesítő nyilatkozatot, igaz, hogy egyelőre csak 2 millió forint feletti számláknál, de ennek Varga Árpád szerint mindenképpen bevételnövelő hatása lesz.
A pénztárgépek online bekötésétől 96 milliárd forintos plusz áfabevételt vár a kormányzat. Ennek bevezetését azonban januárról áprilisra halasztották, amivel három hónap kiesett. Hogy ez végül mennyire lesz sikeres, attól is függ, hogy milyen ütemben tudják lecserélni a vállalkozások a pénztárgépeket, s milyen plusz jogosítványokat kapnak a revizorok.
Hozzátette: kétségtelenül van néhány szolgáltató ágazat, ahol már az is növeli a bevételt, hogy a NAV látja a napi forgalmat. Az új pénztárgépek ugyanis ezután rögzítik azt is, ha egy billentyűt lenyomnak a klaviatúrán, így az adóhatóság látja, ha valaki beüti az adatokat, de azok nem kerülnek be a memóriába.
Arra a kérdésre, vajon honnan lesz az új pénztárgépekre a vállalkozásoknak pénzük, elmondta: a nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy dolgozzon ki egy megoldást a gépcsere támogatására. Négyszázezer darab pénztárgéppel, s átlagosan százezer forintos árral számolva a gépcsere költsége 40-60 milliárd forint lehet a vállalkozói körben az elnökhelyettes szerint.
Az adóhatóság múlt évi tevékenységét ismertetve Varga Árpád elmondta: a NAV november végéig a tavalyihoz hasonló számú adó- és vámszakmai ellenőrzést végzett, a feltárt adókülönbözet ugyanakkor – a kiválasztási rendszer hatékonyságának köszönhetően – az előző évi 390 milliárdról 590 milliárd forintra nőtt. A feltárt fajlagos (egy ellenőrzésre jutó) adókülönbözet 25 százalékkal emelkedett.
A szerencsejáték területen az első 11 hónapban a tavalyi mintegy 15 ezerrel szemben több mint 16 ezer vizsgálatot végeztek, azt ellenőrizték, hogy a nyerőautomatákat valóban kivonták-e a forgalomból – tapasztalataik szerint igen. Más kérdés, hogy különböző számítógépes terminálokat próbálnak pénznyerő automataként üzemeltetni a törzsközönség számára, ezeket a rendőrséggel közösen igyekeznek „lefülelni”.
A működő cégek adóhátraléka a novemberi adatok szerint a tavalyi mintegy 530 milliárdról közel 560 milliárd forintra emelkedett. A tartozók száma nőtt, egyre többen, egyre kisebb összeggel tartoznak, amit a végrehajtási kapacitás nehezen tud követni.
A teljes hátralékon belül a vámszakmai tartozás 50-ről 80 milliárd forintra emelkedett, mert a fémkereskedelemben a környezetvédelmi termékdíjnál bevezettek egy súlyos szankciót, ami nem teszi lehetővé a mérlegelést, a szabálytalanság nyomán kiszabott bírságokat ugyanakkor nem tudják miből beszedni, mert nem találni rá fedezetet a fémkereskedőknél.
Az elindított végrehajtások száma (inkasszó, foglalás stb.) 11 százalékkal, 960 ezerre nőtt a tavalyi első 11 havi adatokhoz képest, a beszedett összeg pedig 3,6 százalékkal, 335 milliárd forintra.
Az idén november végéig 138 ezer fizetéskönnyítési kérelem érkezett az adhatósághoz, 180 milliárd forintra. Az áthúzódó ügyekkel együtt 130 ezer határozatot adott ki a NAV, a jóváhagyott, részben jóváhagyott és elutasított kérelmek aránya nagyjából azonos volt.
A fizetési kérelmek száma csökkent az előző évhez képest, amit a magas bázissal magyarázott Varga Árpád. Mint elmondta, három évvel ezelőtt Észak-Magyarországon rendkívül megnőtt a kérelmek száma az árvíz és egyéb okok miatt, azóta azonban folyamatos csökkenés tapasztalható.
Jövőre a magánszemélyek és egyéni vállalkozók illetékmentesen adhatnak be fizetéskönnyítési kérelmet. A magánszemélyek kérelmeinek száma ezért várhatóan nőni fog, eddig ugyanis kis összegű tartozás esetén sokan inkább nem kockáztatták azt a háromezer forintot, amibe az eljárás került.
A cikk folytatását itt olvashatja.
