A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, ez 311 mandátumot jelent a 630 fős Bundestagban. (Az abszolút többséghez – 316 mandátumhoz – 42,5 százalék kellett volna.)
23 éve a legjobb eredmény
A CDU/CSU 23 éve, 1990 óta a legjobb eredménnyel nyerte meg a választást, a pártszövetség akkor 43,8 százalékot szerzett. A konzervatívok a legutóbbi, 2009-es választáson 33,8 százalékkal végeztek az első helyen, az a második legrosszabb eredmény volt az uniópártok történetében.
5 százalék alatt az FDP
A CDU/CSU 2009 óta a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kormányzott, amely a vasárnapi választáson 4,8 százalékot szerzett, és így 64 év után kiesett a szövetségi gyűlésből. Az FDP a legtöbb kormányzati tapasztalattal rendelkező német párt, eddig 52 évig volt kormányon, többnyire a konzervatívok koalíciós partnereként, és 2009-ben még rekordnak számító 14,6 százalékot ért el.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szavazatok 25,7 százalékát nyerte el, képviselőcsoportjuk 192 fős lesz. A 150 éve alapított párt javított a négy éve 23 százalékon elért történelmi mélyponthoz képest. A Baloldal 8,6 százalékot szerzett a 2009-es 11,9 százalék után, és 64 képviselőt küldhet a Bundestagba. A Zöldek is gyengültek, a 2009-es 10,7 százalékkal szemben 8,4 százalékos eredményt értek el, ami 63 mandátumot jelent. Más párt nem lépte át az 5 százalékos bejutási küszöböt. A bejutásra leginkább esélyesnek tartott euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg.
Ma indulhatnak a koalíciós tárgyalások
Az uniópártok vezető testületei hétfőn értékelik a választási eredményeket. Várakozások szerint felkérik a szociáldemokratákat a koalíciós tárgyalások megkezdésére. A CDU/CSU legutóbb a 2005-2009-es ciklusban kormányzott együtt az SPD-vel, a kancellár akkor is Angela Merkel, a CDU elnöke volt.
Az 5 százalék alatti eredményt elérő pártokra adott szavazatok aránya kiugróan magas, 15,8 százalékos, így rendkívül alacsonyra süllyedt az a szavazatarány, amelyet elérve a konzervatívok abszolút többséget szerezhettek volna (42,5 százalék). Összesen 44,3 millióan szavaztak, a választási részvételi arány 71,5 százalékos volt, 0,8 százalékponttal emelkedett a 2009-es történelmi mélyponthoz, 70,8 százalékhoz képest.
Az európai válságkezelésben marad a status quo
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői gyorselemzésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy ha a CDU/CSU konzervatív pártszövetség nagykoalícióra kényszerülne is a szociáldemokratákkal, az SPD befolyása még egy ilyen kormányzati formációban is valószínűleg korlátozott lenne, tekintettel arra, hogy a párt választási teljesítménye jóval elmaradt az uniópártokétól.
Merkel politikai helyzetének megerősödése ugyanakkor – bármilyen kormányalakítási forgatókönyv esetén – azt is jelenti, hogy az euróövezeti válságkezelésben gyakorlatilag marad a status quo. A kancellár európolitikájáról folyó hazai vita várhatóan felerősödik, ám az valószínűtlen, hogy Merkel ennek hatására módosítaná hozzáállását a valutauniós adósságválság kezeléséhez – jósolták hétfői helyzetértékelésükben az Eurasia Group londoni elemzői.
A ház szakértői már a vasárnap tartott országos választások előtti prognózisukban is azt valószínűsítették, hogy Angela Merkel marad a kancellári tisztségben, és így nem lesz komoly átrendeződés Németország politikájában a kulcsfontosságú gazdaságpolitikai területeken, így az euróövezeti válságkezelésben sem.
Szigorú feltételei lesznek Berlinnek
A német válságkezelési hozzáállásra a jövőben is az lesz a jellemző, hogy Berlin szigorú feltételrendszereket csatol a további pénzügyi mentőakciókhoz, és nagyobb gazdaságpolitikai felügyeletet fog magának követelni bármilyen újabb adósságenyhítés fejében – vélekedtek a választásokat megelőző elemzésükben az Eurasia londoni szakértői.
A ház elemzői hangsúlyozták, hogy az SPD egyetért ezekkel az elvekkel, a szociáldemokraták álláspontja az EU-val kapcsolatos szakpolitikai ügyekben általában is nagyon közel áll az eddigi német kormányéhoz, és eddig mindegyik euróövezeti mentőprogram intézkedéseit támogatták a Bundestagban.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics európai gazdaságokra szakosodott közgazdászai is azt jósolták a német választások előtt, hogy az SPD is ellenzi az adófizetők pénzéből finanszírozott folyamatos átutalásokat, amelyekre az eurperiféria országainak szükségük van, és a szociáldemokraták ragaszkodnak ahhoz is, hogy az euróövezet perifériális gazdaságainak bankrendszereit ne más eurógazdaságok kormányainak „összedobott pénzéből” oldják meg.
Tekintettel arra, hogy a német közvélemény erőteljesen támogatja Merkel kancellár kemény politikáját az euróövezet perifériájával szemben, nem valószínű, hogy bármilyen összetételű német kormány nagyon eltávolodna az eddigi hozzáállástól, és így nem várható, hogy Berlin radikális mértékben nagyvonalúbbá válna a valutaunió déli szárnya iránt – jósolták előzetes választási forgatókönyveikben a Capital Economics londoni szakelemzői.
