2024 június 21

Az ingatlanalapú befektetések jó alternatívát kínálnak a szocho bevezetésére

Életbe lépett a 2023. május 31-én kihirdetett, 205/2023. (V.31.) számú, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény vészhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról című kormányrendelet, mely alapjaiban befolyásolja a lakossági befektetési, megtakarítási termékek piacát. A korábbi 15%-os kamatadón felül mostantól további 13% szochót kell fizetni a 2023. július 1. után keletkező kamatok és a megvásárolt értékpapírok hozama után. Azonban az új adóteher alól akadnak kivételek. Az állampapírok és a tartós befektetési számla (TBSZ) kamatjövedelmei mellett az ingatlanalapokba való befektetés kamatai után sem kell szochót fizetni a jövőben. Mindez jelentősen megnövelheti a keresletet az ingatlanalapok befektetési jegyei iránt.

A 2023. május 31-én kihirdetett kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a természetes személyeknek 15%-os személyi jövedelemadón (kamatadón) felül további 13%-os szociális hozzájárulási adót kell megfizetni a 2023. július 1. után keletkező kamatokra és a megvásárolt értékpapírok hozama után. Az adófizetési kötelezettség a 2023. június 30. után lekötött betétek, nyereménybetétek, kötvények és a befektetési jegyek kamatjövedelmére vonatkozik. Ugyanakkor a kormányrendelet hatálya alól egyértelműen kivételt képeznek az ingatlanalap befektetési jegyéből származó hozamok, az állampapírokból származó kamatjövedelmek, illetve a nyugdíj előtakarékossági (NYESZ), vagy tartós befektetési számlán (TBSZ) elhelyezett értékpapírok jövedelmei.

Ezért teljesítenek jól az ingatlan alapú befektetési termékek

Az ingatlan befektetési alapok az elmúlt években stabilan magas hozamot biztosítottak a befektetőknek akkor is, amikor egyéb befektetési formák hozama nagyon alacsony szintre esett vissza az ingatlanok értékállóságának, illetve az alapok portfóliójába tartozó ingatlanok stabil bevételeinek köszönhetően. Az ingatlanok hozamai a piaci környezettel csak kis mértékben, és időben eltolva mozognak együtt, ebből adódóan kiváló diverzifikációs eszközként szolgálhatnak a befektetők portfóliójában.

Mivel az ingatlan befektetési alapok befektetési jegyeinek hozamát nem terheli az új adó, így megvásárlásukkal a befektetők számára a többi termékhez képest a jövőben magasabb hozam realizálására nyílhat lehetőség, továbbá jó alternatívát kínálhatnak az állampapíroknak, alkalmasak a kizárólag állampapírokból álló portfóliók diverzifikálására. Mindez jelentősen megnövelheti a keresletet az eszköztípus iránt.

„Az új szabályozás alapjaiban fogja átalakítani a befektetői attitűdöket. Annak érdekében, hogy megvédjék befektetéseik hozamát, a befektetői érdeklődés a jelenleg kiemelkedő hozamokkal kecsegtető állampapírok felé irányulhat. Azonban nyitott kérdés, hogyan fog alakulni a jövőben az alapkamat mértéke, valamint az állampapírok hozamgörbéje. Annak, aki stabil, kiszámítható befektetést keres vagy szeretne kiegyensúlyozottabb portfóliót birtokolni, eddig is az ingatlan volt az egyik biztos választás, ezentúl pedig még inkább vonzó alternatívát kínálhat a befektetőknek” ─ fejtette ki véleményét a témáról Bogár Roland, a Diófa Alapkezelő Ingatlanbefektetési igazgatója.