2024 május 22

A kihelyezett hitelek szintje alacsony maradt a lakáspiacon

A hazai lakáspiacon a keresleti tényezők kedvezőtlenül alakultak, így az adásvételek és a kihelyezett lakáshitelek szintje országosan alacsony maradt; 2024-től azonban a folytatódó dezinfláció a lakosság reáljövedelmének emelkedésével, a várhatóan kedvezőbb hitelkondíciókkal és az újonnan bejelentett otthonteremtési támogatások segítségével fokozatosan növekvő pályára állíthatja a lakáspiaci aktivitást – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön bemutatott lakáspiaci jelentésének megállapításait ismertetve a dokumentum készítéséért felelős jegybanki terület igazgatója.

Nagy Tamás az MNB csütörtöki online sajtótájékoztatóján elmondta: a január-szeptemberi adásvételszám országosan 28 százalékkal, a harmadik negyedévi adásvételszám pedig 11 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. Negyedéves alapon ugyanakkor 10 százalékos növekedés történt a harmadik negyedévben, ez a mélypontról való elmozdulást, de még mindig alacsony lakáspiaci aktivitást mutat. Szeptemberben a legtöbb településtípusnál a tranzakciók száma már nagyságrendileg elérte a 2022-est, csak a falusi csokra jogosult településeken volt érdemi, éves szinten 23 százalékos visszaesés. Ehhez a kereslet elhalasztása is hozzájárulhat, mivel a falusi csok támogatási összegei a kormány bejelentése alapján 2024-től jelentősen emelkednek – tette hozzá.

A lakásárak 2023 második negyedévében éves szinten 0,8 százalékkal csökkentek. Éves alapon történt csökkenésre 9 éve nem volt példa, ugyanakkor a harmadik negyedévben újra emelkedhettek kissé az árak. Településtípus szerint a második negyedévben a községekben volt 8,1 százalékos nominális éves csökkenés, míg Budapesten és a vidéki városokban 4,9, illetve 1,1 százalékkal nőttek a lakásárak egy év alatt – fejtette ki a szakember. Kiemelte, hogy a tavalyi év második felétől országosan érdemben enyhült a lakásárak makrogazdasági fundamentumokhoz viszonyított felülértékeltsége, szintje azonban továbbra is magasnak számít. A bankok az idei harmadik negyedévben már élénkülő keresletet tapasztaltak a lakáshitelek iránt. Döntő többségük az élénkülés folytatódásával számol, ugyanakkor az új hitelszerződések volumene még 41 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától – közölte a távirati iroda.

A városi csok kivezetése és a babaváró kölcsön igénybe vevői körének szűkítése 2024-től a lakáshitel-kereslet csökkenése irányába hat, ugyanakkor a hatást tompíthatja az október végén bejelentett csok plusz program. Az év hátralevő részében a csok plusz 2024-es indulása és a falusi csok támogatási összegének jövő évi emelése kivárásra ösztönözhet a programokra jogosultak körében – jegyezte meg Nagy Tamás.