
Vérfrissítést szeretnének a magyar piacon
Elfogadták a tőzsde ötéves stratégiáját
A fejlesztéseket a kormány támogatásával kívánják megvalósítani, ennek érdekében aktív tárgyalásokat folytatnak mind a Nemzetgazdasági Minisztériummal, mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.
Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság erősítéséhez szükség van a hazai tőkepiac fejlesztésére, ez a következő években különösen időszerű lesz. Az uniós források 2020 után megcsappannak, a jegybank Növekedési Hitelprogramja a végéhez közeledik és a kormányzat nullás költségvetést tervez. Így a vállalatok finanszírozásában a bankhitelek mellett a tőzsde lehet a másik erős szereplő. A vállalatok finanszírozása így tisztán piaci alapokra helyeződik majd.
A BÉT piaci kapitalizációja jelenleg a GDP 18 százalékát éri el, a következő öt évben szeretnék elérni a 30 százalékot. Egy erős tőkepiac ugyanis támogatja a gazdasági növekedést is – mutatott rá Nagy Márton. A magas banki finanszírozás csak bizonyos szintig segíti a gazdasági növekedést, egy pont után kontraproduktívvá válik, és a magas vállalati eladósodottság már káros. A tőkepiaci finanszírozás esetében ez nem fordul elő.
Segítenek a cégeknek
A BÉT ötéves stratégiájának egyik legfontosabb eleme, hogy új bevezetések, vállalati sikersztorik jelenjenek meg a tőzsdén. A BÉT kiemelt célja a hazai kis- és középvállalatok (kkv), valamint nagyvállalatok tőzsdére vezetése és az oda vezető úton azok szakmai támogatása.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tőzsdeérett vállalatok azonosítása, kiválasztása és felkészítése érdekében a BÉT a potenciális kibocsátóknak nyújtott tanácsadási szolgáltatásait is bővíti. Ennek egyik eszköze a tőzsdei „Előszoba” létrehozása, amelybe a BÉT az erre a célra szerződtetett piaci szereplők – IPO partnerek – aktív közreműködésével összegyűjti és értékeli a tőkepiaci forrásbevonás iránt érdeklődő cégeket, hogy alkalmassá tegye őket a szabályozott piacon történő megjelenésre.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bizonyítják, hogy a tőzsdei jelenlétnek köszönhetően a vállalatok hatékonysága és versenyképessége javul, mely az egész gazdaság javát szolgálja.
Évi 5 részvény vagy vállalati kötvény bevezetést tart kívánatosnak a tőzsde új vezetése. Olyan nagyvállalatokat szeretnének a piacon látni, amelyek a likviditást is erősítik. A tőkepiaci csatorna fejlesztéséhez akár uniós források is szóba jöhetnek.
Állami vállalatokat is bevonnának
A fejlesztés egyik fontos eleme egyes állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeinek részleges tőzsdei értékesítése. A 90-es években számos olyan állami nagyvállalat – MOL, OTP, Richter – jelent meg sikerrel a BÉT-en, melyek a tőkepiac nyújtotta forrásbevonási lehetőségeknek köszönhetően még nagyobb növekedésre voltak képesek, és az elmúlt két évtized alatt nemzetközi szinten is elismert nagyvállalatokká váltak, ezzel jelentős értéket teremtve nem csak a részvényesek, de a magyar állam számára is.
Bár konkrét cégek neve nem hangzott el a sajtótájékoztatón, az illetékes minisztériumokkal folyamatosak a tárgyalások. Az MKB esetében biztos a tőzsdei bevezetés, hiszen az állami vásárláskor erre kötelezettséget vállaltak.