Gyakran könnyen beszélünk országok közötti háborús konfliktusokról. A valóság azonban az, hogy a világ jelenleg olyan időszakot él, amelyet nem az országok közötti háborúskodások jellemeznek.
Negyvenöt fegyveres összetűzés volt tavaly
A Heidelberger Institut für Internationale Konfliktforschung (Heidelbergi Nemzetközi Konfliktuskutató Intézet) tanumányából arról értesülhetünk, hogy az elmúlt esztendőben összesen négyszáztizennégy konfliktus veszélyeztette az államok működését. Ezek nyolcvan százaléka belső állami konfliktus volt, s ennél is kisebb negyvenöt volt olyan, amely megfelelt a fegyveres erőszak kategóriájának. A tudományos intézet által alkalmazott ötös fokozat közül a legsúlyosabba, háborúsba húsz konfliktus került.
A legtöbb háború – összesen tizenegy – Afrikában dúlt, a legtöbb halálos áldozatot pedig a közel-keleti térségben zajló harcok szedték. A legvéresebb továbbra is a szíriai polgárháború volt, amelyben nagyjából 120 ezren haltak meg 2013-ban. Az egyetlen pozitív dolog az volt tavaly, hogy három esztendő után nem dúlt háború országok között.
Az idén azonban súlyosbodni látszik a helyzet ez utóbbi szempontból. Részint azért, mivel az ukrán-orosz válság epizódjaiban megjelentek a két ország közötti harci konfliktusok is. A mai napig vitatott, ki lőtt le egy maláj utasszállító repülőgépet, ki lőtt a segélyeket szállító orosz konvojra. A világ, s különösen Európa nem véletlenül fél attól, hogy a jelenlegi súlyos politikai konfliktus, esetleg országok közötti fegyveres, netán háborús összetűzéssé válik.
Európa már a gazdasági háborúskodás napjait éli
Jóllehet egyelőre kicsi az esélye annak, hogy Európa egy esetleges háborús konfliktus „tűzvonalába” kerüljön, azonban az eshetőség ott van. Már csak azért is, mert a gazdasági háború már jó ideje tart Ukrajna és Oroszország között, amely már ki is bővült, hiszen a különböző tilalmaknak, embargóknak már jó néhány európai és egyéb ország vált szenvedő alanyává.
A Tőzsdefórum több ízben is beszámolt az ukrán-orosz válság gazdasági vonatkozásairól. Legutóbb például arról, hogy az Európai Bizottság 400 millió eurós alap hozott létre arra, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt.
Maga Oroszország is megsínylette a válság elmúlt hónapjait, ami megmutatkozik az idén pénzügyi helyzetében, vagy éppen a nemzeti jövedelme növekedésében. Moszkva azonban, úgy tűnik, egyelőre másodlagosnak ítéli ezeket a kérdéseket, a világ pedig nem igen tud nyomást gyakorolni Oroszországra.
Kétségtelen tény, hogy ott van a végső ütőkártya az oroszok kezében. Ez pedig Európa energiakitettsége Oroszország felé. Moszkva ebből a szempontból egyelőre nem tett komolyabb fenyegető lépést. A lehetőség azonban ott van, s kevés szakértő merné egyértelműen letenni a garast amellett, hogy a helyzet súlyosbodása esetén Moszkva nem használná ki az Európa energiafüggősége miatti stratégiai lehetőségeit.
Egyre súlyosabb a helyzet a Közel-Keleten
Miközben Európa aggódva figyeli az orosz-ukrán határ, egyre súlyosbodik a helyzet a világ egy másik fontos térségében, a Közel-Keleten. Szíriában súlyos harcok pusztítanak, emberek százai, ezrei esnek áldozatául a polgárháborúnak. Nemrég úgy fogalmaztunk portálunkon: a Közel-Kelet ismét forrong. A világ vezető államai – csakúgy mint az ukrán-orosz válság idején – nincsenek felkészülve a válaszokkal.
Irakban az Islamic State in Iraq and Syria (Levant), ISIS (ISIL) katonai szervezet fegyveresei változatlanul menetelnek a főváros, Bagdad felé. Ismeretes, hogy az iraki válságnak jelentős kihatása van a nemzetközi gazdaságra is. A fő tényező az olaj. A legtöbb politikai elemző szerint a mostani iraki válságnak ugyanakkor messze nem az olaj birtoklása a fő oka. Az azonban tény, hogy a világ félelme nem alaptalan. Irakban az elmúlt hónapban bizonytalanná vált, csökken az olaj kitermelése.
Harmincmilliárd dollár olajbevételtől esett el Líbia
Csakúgy, mint a másik háború pusztította országban, Líbiában. Néhány héttel ezelőtt arról cikkeztünk, Líbiában hetek óta súlyos harcok dúlnak. A különböző törzsi kötődésű fegyveres csoportok, az egykori vezérhez, a meggyilkolt Kadhafihoz máig hű milíciák, vallási indíttatású terroristák ölik egymást. A líbiai központi bank elnöke úgy nyilatkozott: a politikai válság meglehetősen sokba került eddig is Líbiának. Csupán az elmúlt tíz hónapban legalább harmincmilliárd dollár olajbevételtől esett el az arab ország. A helyzet nem rózsás, de rendelkeznek a túléléshez szükséges kellő fedezettel.
A helyzet azonban sokkal súlyosabb annál, mint amit a jegybank vezetője sugall. Líbia állami olajvállalata a folytatódó zavargásokra, valamint az olajmező- és kikötőfoglalásokra hivatkozva azt fontolgatja, csak a part menti termelést folytatja, s az sem kizárt, hogy leállítja a kivitelt. Jelenleg napi 200 ezer hordóra esett termelés, az olajeladásból származó bevétel havi 1 milliárd dollárra zsugorodott.
