A nemzetgazdasági miniszter is tanulja a gyenge forintot. Legalábbis erre utal, hogy egy hete még Varga Mihály is erősen bízott a forinterősödésben, mondván, a költségvetést 296 forintos euróra tervezték. Míg a napokban már nem aggódott annyira, mert ugyan valóban alacsonyabb árfolyamot terveztek az egész év átlagában, de időközben rájött, hogy egy ilyen árfolyamváltozás nem csak visz, de hoz is a konyhára.
Bár nőnek a devizához kötött kiadások, például a külképviseletek fenntartása is drágul, de az emelkedő infláció révén nőnek a költségvetés bevételei, s az uniós támogatások is többet érnek forintban. Vajon tényleg van oka aggodalomra a nemzetgazdasági miniszternek?
Torzul az adósságpálya
A költségvetést közvetlenül két hatás éri, egyrészt nőnek a devizás kiadások, másfelől, emelkedik az infláció – mondta Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője, hozzáréve: a néhány milliárdos pozitív és negatív hatások azonban jó eséllyel kioltják egymást. Miközben a kamatkiadások növekednek, az EU-támogatások is többet érnek. Az infláció pedig egyik oldalon növeli a kiadásokat, ugyanakkor az áfa-bevételeket is emeli.
Mint mondta, a forint elhúzódó gyengélkedése az államadósság pályát torzíthatja. Nagyjából úgy lehet kalkulálni, hogy a forint 1 százalékos árfolyamgyengülése egyharmad százalékkal növeli a GDP arányos államadósságot. A 296-os euróhoz képest körülbelül 4 százalékkal gyengébb a forint, vagyis 1,3 százalékkal nőtt az államadósság, ami 400 milliárd forintot jelent. Az emelkedő államadósság azért is érdekes, mert ez sérti az adósságcsökkentésre vonatkozó alkotmányos szabályt és emiatt a 3 százalékos államháztartási hiánynál szigorúbb költségvetés tervezését írja elő.
A gyengébb forintnak vannak pozitív hatásai is – folytatta -, mivel ösztönzi az exportot, javítja a külkereskedelem egyenlegét és a folyó fizetési mérleget, ami visszahathat a forintra, s támaszthatja annak árfolyamát.
10 forintonként 300 milliárdos megszorítások
A devizakiadások körében jelentkeznek először a gondok – mondta Samu János, a Concorde vezető elemzője. Egyrészt a devizás kamatfizetésről van szó, ami a GDP 1-1,5 százaléka (300-400 milliárd forint) és az uniós hozzájárulásunkról, ami a GDP 1 százaléka (300 milliárd forint). Nagyjából azt lehet mondani, hogy minden 10 forintos tartós árfolyamgyengülés 20 milliárd forintos többletkiadást jelent éves szinten.
Az államadósság valamivel izgalmasabb – folytatta, ugyanis a 80 százalékos adósságráta 40 százaléka devizaadósság, vagyis a GDP 32 százalékát érinti az árfolyamváltozás. Itt minden tartós 10 forintos árfolyamgyengülés 1 százalékot jelenet, vagyis körülbelül 300 milliárd forintot. Magyarán ekkora megszorításokal kell éves szinten számolni.
Mint mondta, a forintgyengülés közvetetten hat az államkötvénypiacra is. A kötvényhozamok ugyanis a befektetők által várt jövőbeni árfolyampályát is tükrözik. Most 5-6 százalék a kamata az éven túli magyar állampapíroknak, ha tartósan gyengélkedik a forint, s a piac leértékelődést áraz, akkor drágulni fog az adósságfinanszírozás.
