2012-ben Magyarországon nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban 2.869.026 ember részesült. Az átlagos nyugdíj ugyanebben az időszakban valamivel több mint kilencvenötezer forintot tett ki. A társadalom öregszik, a Ratkó korszak néven ismertté vált abortusz tilalmas és gyermektelenségi adós években több gyerek született, és ők most jutnak el a nyugdíjas évekhez. A szakemberek azzal riogatnak: ha nem teszünk semmit, jön a nyugdíjkatasztrófa.
Rohamosan öregszik a magyar társadalom
– A nyugdíjkatasztrófa árnyának felrajzolása csak a média által ,,felfújt” ügy, vagy reális fenyegetés? – kérdeztük Bödő Gábortól, az European Bussiness Connect Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatójától.
– Ma már egyértelmű, a magyar társadalom elöregszik, s ezt még tetézi, hogy egyre kevesebben élnek házasságban, és kevesebben vállalnak gyermeket – kezdte a vezérigazgató, majd így folytatta -, így a gyermekek száma is kevesebb. Az egészségügyi ellátások viszonylagos javulása miatt viszont tovább élnek majd a magyar emberek, egyre több lesz a nyugdíjas. Az egyetlen korosztály, amelynek létszáma megduplázódik a következő évtizedekben, az a hatvanöt év felettieké. Ők már biztosan nem tudnak sokat hozzátenni az ellátás és a nyugdíj finanszírozásához.
A tanulmányok szerint aggasztó a jövő
– Önök több tanulmányukban is feltérképezték a magyar helyzetet, amelyről számos anyagot is publikáltak…
– Valóban így van. A kutatásaink során arra jutottunk, hogy a helyzet meglehetős aggodalmakra ad okot. Magyarországon a nyugdíjrendszer ,,felosztó-kirovó” elven működik, vagyis a jelenlegi aktív korúak adó- és járulékbefizetéseiből fizetik az időskorúak nyugdíját. Mindenki úgy tekint a nyugdíjra, hogy az jár neki, úgy sem merik megcsinálni, hogy azt nem fizetik ki. Sokan várják azt, hogyha nyugdíjba vonulnak a fizetésük 50-70 százalékát életük végéig megkapják. 2000 óta a hatvan év felettiek száma 314 ezerrel nőtt, a Népességtudományi Kutatóintézet szerint 2017-re e korosztály aránya meghaladhatja a társadalom harminc százalékát.
– Már a közeli jövő is aggasztó. Az 1950-es évek korosztályának képviselői, akiket sokan a „Baby-boom” vagy a „Ratkó” gyerekeknek hívnak, a következő években mennek nyugdíjba. Érdemes megnézni, hogy az aktív lakosságból hányan kerülnek át az inaktív korszakba. Az 1949 és 1957 között születettek 1,29 milliós sokaságából 2013. januárjában 730 ezren részesültek nyugellátásban, illetve más tartós ellátásban. 2017-ben újabb 165.000 ember megy nyugdíjba. Majd 2019-ben 159.000-en, 2020-ban 150.000-en.
– Sokan természetesnek veszik a nyugdíj létezését, azt gondolják, hogy van, volt és természetesen lesz is. Hiszen olyan nincs, hogy nem lesz nyugdíj! Pedig a nyugdíj intézménye még nincs 100 éves. Magyarországon 1928-ban iktatták törvénybe, de az USA csak 1933-ban vezették be. A magyar nyugdíjrendszer olyan, hogy a társadalom ,,aktív” részének befizetéseiből vonják el a járadékok kifizetését szolgáló összegeket. Ebből a szempontból sem rózsás a helyzetünk, hiszen egyre kevesebb
járulékfizető mellett egyre több kifizetést hoz a jövő.
– Ma Magyarországon csaknem 3 millió ember részesül nyugellátásban illetve járadékban. A munkaképes emberek száma majdnem 6,5 millió. Ugyanakkor a munkaképes lakosság foglalkoztatottsága az összes erőfeszítés dacára alacsony. Európában az egyik legalacsonyabb a hazai foglalkoztatási arány. Márpedig az aktív korosztálynak kellene előteremtenie adó és járulék befizetéseivel a nyugdíjra valót.
Nem lehet mindent az államtól várni
– Van-e kiút? Vagy akarjuk, nem akarjuk bekövetkezik a katasztrófa?
– A helyzet valóban összetett. Ha struccként a homokba dugjuk a fejünket, azzal semmire sem megyünk. A magam részéről biztos vagyok benne, hogy a magyarországihoz hasonló nyugdíjrendszerek sokáig nem tarthatóak fenn, reformra szorulnak. Ezek nagyon kényes, esetleg fájdalmas dolgok. Nem alaptalanul félnek tőlük a politikusok nemcsak nálunk, hanem a fejlett Európában is.
– Másfelől a társadalomnak is tudomásul kell vennie, hogy ha jól akar élni öregkorában, akkor nem várhat mindent az államtól. Kissé frázisosan azt mondhatom, tennie kell önmagáért. Minél előbb kezdik el a takarékoskodást a nyugdíjas évekre az emberek, annál kisebb lemondással jár ez a folyamat. Mindenki egyetért az öngondoskodás gondolatiságával, ám mégis csak a társadalom kisebb része gyakorolja ezt a felfogást. És ez okozza majd a jelenleginél is sokkal kényesebb életszínvonal különbségeket. Aki megtakarít, annak lesz, aki nem, annak pedig nem lesz. Ilyen
– Persze sok a bizonytalanság, a bizalmatlanság ebben az ügyben. Vannak azonban megtakarítási programok, s a politika és az állam részéről indított jó kezdeményezések is. Ilyen a 2014 januárjától elérhető nyugdíjbiztosítások 20 százalékos adóvisszatérítése.
Tetszik vagy nem, gondoskodnunk kell önmagunkról
– Miben érdemes gondolkoznia annak, aki anyagilag nyugodt, kiegyensúlyozott életre vágyik idős korában, az ,,aktív” évei után?
– A cégünk, az EBC is foglalkozik nyugdíj megoldásokkal, tőke felépítésekkel. Úgy gondolkozunk, hogy a nyugdíjban töltött idő egy-két évtizeden belül Magyarországon is ,,kitolódik” 25-30 évre. Alapvetően abból az elgondolásból kell kiindulnunk, hogy nyugdíjas korunkban a maihoz hasonló színvonalon szeretnénk élni. Jelenleg az éves átlagkeresetet alapul véve 1.800.000 nettó forintot könyvelhetünk el keresetként évente. A jelenleg várható élettartamok mellett, nagyságrendileg 30 millió forintra lesz szüksége mindenkinek a nyugdíjba vonulása pillanatában ahhoz, hogy a megszokott életszínvonalat fenntartani tudja.
– A legelső önmagunk megismerése. A magyar emberek többsége már hónap közepén nem tudja, mire költötte el a fizetése húsz százalékát. Ismernünk kell, mennyi pénzt tudunk szánni takarékosságra. Minél előbb kezdjük, annál kisebb az összeg, amit erre kell fordítanunk. Mi akár tíz, húsz és harminc évre szóló előrelátást javasolunk. Az a véleményünk, hogy jelenleg is lehetőség van olyan megtakarítási formákra, amelyekkel az összegyűjtött pénz évi nyolc, tíz százalék pluszt is hozhat. Tehát fial a tulajdonosának. Mi ilyen lehetőségeket is ajánlunk az ügyfeleinknek, a partnereinknek.
– Számításaink alapján, ha a mi módszerünkkel takarékoskodik egy húszéves dolgozó ember, az nyolc, kilenc évi olyan nyugdíj előteremtésére képes, amely megfelel a mai életszínvonalának. Ha csak harmincéves kora után kezd el takarékoskodni, akkor hat, hét, ha negyven évesen, akkor négy, öt évnyi nyugdíjat tud önállóan előteremteni a mi módszerünkkel. Szerintünk ez nem akármilyen eredmény, hiszen ehhez még hozzájön a jól megszolgált állami nyugdíj.
Kedvezően módosult a személyi jövedelemadó törvény
– A 2014 január 1-től életbe lépett személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemélyek által kötött nyugdíjbiztosítási szerződésekre húsz százalékos adókedvezmény vehető igénybe, évente maximum 130 ezer forint értékben. Ez mindenképpen figyelemre méltó és jó lehetőség. Ez óriási lehetőség az ügyfeleknek, hiszen 5 évente egy évnyi megtakarítást ajándékba kapnak, és a hozamokról még nem is beszéltünk.
– Hol érhetik el Önöket az ügyfeleik?
– Egyre inkább az ügyfeleink keresnek minket, és rengeteg elégedett partnerünk irányít hozzánk érdeklődőket. Budapesten, Kaposváron és Pécsett működik irodánk, de jelen vagyunk frenchise rendszerben működtetett partnereinkkel az ország több nagyvárosában is – mondta végezetül Bödő Gábor EBC ZRt. vezérigazgatója. az EBC ZRt. vezérigazgatója.
