A pozsonyi lap az Európai Bizottság (EB) egy elemzésében közölt adatokra hivatkozva megállapítja: a 
szlovák háztartások esetében az energiaköltségek a bevételek 16 százalékát teszik ki átlagban, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.
A HN által hivatkozott brüsszeli statisztika, amely a 2008 és 2012 közötti energiaárakkal számol, első nyolc helyén kizárólag olyan közép-kelet európai országok vannak, amelyek korábban a szocialista blokk részét képezték. Az energia-árak vásárlóerő-paritáson mért listáján a legmagasabb kiadási arányt kimutató Szlovákiát, Románia, Csehország és Lengyelország követi. Magyarország a nyolcadik helyen foglal helyet, vagyis az összehasonlításban szereplő országok közül itt költi bevételei legalacsonyabb hányadát a lakosság gázra, villanyáramra, fűtésre és üzemanyagra.
A pénzügyi tárca szlovák lap által megszólaltatott szakértői szerint annak oka, hogy az EU-n belül Szlovákiában emészti fel a lakosság bevételeinek legnagyobb hányadát a rezsi, elsődlegesen nem az aktuális energiaáraknak tudható be, hanem annak, hogy a lakosság vásárlóereje a nyugat-európai országokéhoz képest alacsony.
Az árszabályozást felügyelő szlovák állami intézmény, a Hálózati Ágazatokat Felügyelő Hivatal (ÚRSO) a brüsszeli statisztikára reagálva megkérdőjelezte annak érdemi jelentéstartalmát, mivel – mint nyilatkozatukban írták – „az európai statisztikai hivatal nem használ egységes metodikát statisztikái összeállításakor, s így annak eredményei nem hitelesek.”
