Hatékonyság vs. irodai munkakörnyezet
Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. Napjainkban a legtöbb munkavállaló 9-től 17 óráig tartó műszakban dolgozik, azonban minden ember más és más napszakban a legaktívabb.
A Leitz felmérése szerint például a megkérdezettek döntő többsége, 65 százaléka nyilatkozta azt, hogy reggel nyolc és dél között a leghatékonyabb, és mindössze 35 százalék állította, hogy más időpontokban teljesít a legjobban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy hagyományos irodában csak kevés embernek van „valódi munkanapja”. Ehelyett úgynevezett „munka-pillanataik” vannak: olyan rövid aktivitási hullámok, melyeket folytonosan zavaró hatások szakítanak meg, mint például a telefoncsörgés, a kollégák hangos beszéde vagy éppen a nyomtató és a fax.
A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét – minden bizonnyal ez hazánkban sincs másképp.
Mindezeket figyelembe véve a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a munkanapját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára. De vajon létezik erre megoldás?
Alternatív munkahelyek
Ma már egyre nő az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek pedig éppen azt a szabadságot nyújtják a munkavállalóknak, hogy akkor dolgozzanak, amikor a leginkább kedvük van hozzá – és ott, ahol szeretnék.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A változatosabb környezet és az irodán kívül töltött idő kétségkívül előnyére válik egy átlagos dolgozónak – és nem csak azért, mert segíti a gondolkodását.
Bizonyított tény, hogy azok a munkavállalók, akik nem egy központi irodába járnak be dolgozni, általában véve elégedettebbek, mint irodához kötött kollégáik, ezen kívül kevesebb stressz is éri őket, és hatékonyabban tudnak dolgozni.
A koncepció mögötti valóság azonban jóval bonyolultabb ennél. A dolgozó nem „lóg”, ha nincs bent az irodában.
Előnyök és hátrányok munkaadói oldalon
Előnyök:
· Alacsonyabb irodabérleti költségek
· Elkötelezettebb munkaerő – kevesebb kilépés
· Kevesebb hiányzás
· Hatékonyabb munkaidő kihasználás – magasabb termelékenység
· A vállalat nagyobb megbecsülése, jobb munkaadói image
Hátrányok:
· Magasabb képzési költségek
· A munkahelyek kialakításának magasabb költsége
· Több kommunikációs kiadás
· Tisztázatlan munkajogi kérdések
· Adatvédelem
A cég nem felejt el, ha nem vagyunk bent az irodában.
Előnyök és hátrányok munkavállalói oldalon
Előnyök:
· Kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz, illetve kevesebb közlekedéssel járó stressz
· Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban
· Kevesebb megszakítás a munkavégzés során
· Jobban összeegyeztethető családi élet és munka
· Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség
Hátrányok:
· A munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség
· Gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok – az elszigeteltség érzése nő
· Kevesebb munkahelyi információ, félelem a lehetőségekről való lemaradástól
Mindezeket figyelembe véve kétségkívül akkor dönt jól egy cég, ha él az irodán kívüli munkavégzési lehetőségek biztosításával, és megfelelő egyensúlyt teremt a hagyományos irodai munka, valamint a rugalmas munkavégzés között.
